Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

3. Pest, 1841. január 7. Meszlényi Teréz Tanárky Augusztának beszámol az esküvői készülődésekről

majd meg halt ijetíben, és Bakodiban

473 már nem bízott. Én magam sem hittem, hogy ki birjam a szörnyű vírvesztíst, és most már oly kinos vagyok, mert semmit nem hagynak tenni, de kivált Lajos, ha kezemet mozdítom, már mindenre kír, maradjak csendben. Az igaz, mondhatlan gyenge vagyok, azírt senkinek nem szabad tudni, hogy én most kedves Mucimnak irok, mert azt hinník, hogy megint meg árt. De kedves lelkem Gusztám! én meg Ígértem, hogy esküvésünk nanpját veled tudatom. Ha jelen nem lehet is azén kedves egyetlen Mucim, legalább gondol rám is holnap 12

diken estve 6 órakor. Gusztám, én Lajost az őrűltsígig szeretem - és mégis mondhatlan borzadok ettűl az vígső lípístöl, amely egy íletre határoz. Nem mint ha tán még arnyíkát is gondolhatnám a csalódásnak, mert az, az ő nemes lelkihőz, kit én oly igen ösmerek, nem fír, de ez oly nagy lípés, hogy nem lehet könnyelműen tenni. Oh Mucim, láttod volna a kedvest, mikor oly igen rosszul voltam! Ágyam elejbe térdelt, kezeim görcsösen szorítva szinte magán kivül kiáltotta, hogy a szörnyű esetet, ha történne, ő tul nem ílní. Ő azt hitte, hogy azt ín nem hallom, mert égiszen lelketlen feküvék, de különös, mert én ájultságomban mindent tudtam, mi körülem törtínt. íreztem, mint hullottak könnyei a kedvesnek arcomra; és ez meg nevelte bajomat, mert oly szilárd Fírfiunak csak mondhatlan fajdalom sajtolhat könynyeket, és most is aggodalmában rosszabbul néz ki, mint én. Azért már nem állhattam ellent nagy kírísínek, hogy most történjen meg az esküvés, hogy, mint mondja, akkor mindig körülem lívín, jobban vigyázhott rám. Mucim, annyi figyelemről és gyengédségről meg fogalmam sem volt, mint azen egyetlen lelkem erántam van. Szóval ő oly egyet47? Bakodi József (1791-1845) - orvos. A nevéhez fűződik a Hahnemann által kezdeményezett homeopátiás (hasonszenvi) gyógymód magyarországi alkalmazása. A pesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet, majd Győrben működött orvosként. 1835-ben sértődöttsége miatt került Pestre, miután a győri orvosok kétségbe vonták eredményeit. A magyar homeopata orvosok közül a reformkorban Almási Balogh Pál (1794-1867) volt a legbefolyásosabb, hiszen ő volt Kossuth Lajos (és Széchenyi István) háziorvosa, akit a Kossuth családhoz régi kapcsolat fűzött. (Kapronczay Károly: A hasonszenvi gyógyászat Magyarországon. Természet Világa, 1993. január, 38-39.; Kossuth Lajos iratai, 102.)