Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
2. Pest, 1840. augusztus
átkozatt helyhezetben van. Nyomorút vigasztalom, a' jövendő[v]ell majd jobbra fordul sorsa. Most kedves Mucim egy kírísem van még, de igen szükséges rossz. Kírlek, ha szives lenníl Szerdahelyinít 469 nevembe igen meg kírni, fogadjon nekem egy lányt Szent Mihály napra. Neki mindig igen böcsületes cseledéi vannak, azírt bizom benne, hogy nekem is azt fogad, meg nem is tudnám másra bízni, mert Táni néni 470 tán most nincs Győrött es nem is megy be addig. Ti is, kedvesim, ritkán mentek be, de mind azonáltal kírlek kedvesem, ha lehet, te is gondolkozz róla. Tudót, [!] mely szörnyű baj [van] az idevaló cudarokkal, és nem is fogadník. Foglalót adjatok kedvesim neki, majd köszönettel meg küldöm, mihelt alkalom lesz. Bíre 90 forint, és leg föllebb még egy pár cipő, és leg inkább kell rá nízni, hogy böcsületes szülőktől legyen, mert fílek, hogy meg lop és elszökik, mert nem lehet mindig minden csukva a sok fírfi közt. Ha főzni nem tud is oly igen [jól], csak közönsíges íteleket tudjon, ha jobb kell, ugy is magam főzök. De varrni is tudjon, ha nem oly finom varrást is, és téglázni, 471 mosni. Meg kell neki mondani, hogy ketten lesznek az inassal, és mindent kell neki tenni, csak fát nem hord és grádicsot meg folosot nem sikál, mert ettűl igen fílnek. Ha lesz, ird meg kedvesem, hogy tudjam magam mihöz tartani. Megengedjíl kedves, hogy oly sokat firkatam, de már vígzem ezer csókommal: Terez 469 A Szerdahelyi (Szerdahely) család Zala megyei eredetű. Győr vármegye'ben a családnak Écsen, Csécse'nyben és Tényőn voltak birtokai. Szerdahelyfi] Ferenc (1798-1855) egy 1837. május 8-án keltezett irat szerint (GyőrMoson-Sopron megye Győri Levéltára. Nemességi iratok. (Acta Nobilitaria.) Szerdahelyi család IV. A l/e 17. doboz, 1837/912. sz. irat) a győri püspöki uradalom jószágigazgatója volt, az 1842. március 14-én kelt nemesi összeírás pedig arról tudósít, hogy Szerdahelyfi] Ferenc táblabíró családjával Győr-Belvárosban, a Káptalandombon lakott. (Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára 1842/1027. sz. irat) Az 1847. évi októberi követválasztáson a konzervatívnak tartott Szerdahelyit választották meg Győr vármegye követévé a szabadelvű Kálóczy Lajossal szemben. (Balázs Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Bp., 1980. 206.; Dominkovits Péter: Kálóczy Lajos. Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Magyar Országgyűlés. Szerk. Pálmány Béla. Bp., 2002. 419.) Felesége Csépán Amália (1809-1883). (Vö. OSZK Kisnyomtatványtár. Gyászjelentések, 19. század. Szerdahely Ferenc és özvegy Szerdahely Ferencné, szül. Csépán Amália gyászjelentései. Mikrofilmen: OSZK Mikrofilmtár. Gyászjelentések. FM8/35797 494. tekercs.) 4711 A hivatkozott hölgy személyének (talán családtagnak?) kilétét nem sikerült megállapítanom. 471 Téglázni - a vasalásnak egy régi módja; fehérneműt, v. más ruhafélét olyan vasalóval vasalni, amelybe tüzesített téglát tettek.
