Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
2. Pest, 1840. augusztus
Zuzinak igen jo dolga van, mert egy zemplíni Ur azt mondta, hogy ott most legnagyobb divat Lajos testvírínek udvarolni, és így ő feledi Pesti kalandjait. Az öreg Asszon 456 kint van a Császár fördöben, 457 Zsúláfszkiné 458 van csak hon. En Milit tán még leginkább tudnám szeretni, mert ő, ugy látszik, legkevesebb külső fínyt játszik, őszinte beszíl családi viszonyaikról és Lajost sem imádja túlságosan, bár az vele most is legtöbb jot tett. De ő azírt annak gyöngeségeit szinte ugy fejtegeti, mind írdemeit. Az öreg Asszon már néhányszor meg neheztelt rá írte, és ípen ezt szeretem benne, mert ennél fogva barátságot sem szinlel, hol azt nem írzi. Hozzám igen csatlakozik, nagyon sokat vagyunk együtt, és én társaságában sokkal honnosabban írzem magam, mind Zuzieban. Igen vágyok látni, ha ő megjön, hogy fogja magát Rudolf 459 és erántam mutatni, ha észre veszi, hogy a terv füstben Kossuth augusztus 5-én még részt vett a Zemplén vármegyei másodalispán választáson is, amelyről tudósítást is küldött a Jelenkornak (1840. 64. szám; vö. Kossuth Lajos iratai, 646-647.) Kossuth Zemplén megyéből való megérkezésének megközelítő időpontját meg lehet határozni Zsuzsa húgának Erdélyi Jánoshoz, a Kossuth család közeli barátjához, 1840 júliusában kelt leveléből, amelyben arról értesíti Erdélyit, hogy „én csak aug. közepén szándékozom Pestre vissza térni." (Erdélyi J. levelezése I. 128.) Meglepőnek tartjuk, hogy a Pesten tartózkodó Teréz elzárt vidéki magányában élő barátnőjének egyáltalán nem tesz említést állítólagos parádi kiruccanásáról, Kossuthtal való feltételezett találkozásáról. Korábbi leveleiben ugyanis rendszerint minden, őt érdekelhető pesti pletykáról részletesen beszámolt neki. Nem zárhatjuk ki ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy Teréz két megmaradt levele, az 1840. július 11-i és az 1840. augusztus 17-i között, íródott még egy, amelyben a lány határtalan boldogságáról, az üdülőhelyen átélt kedves emlékeiről is tájékoztatta lánypajtását. Akkor viszont nem lenne értelme szabadkozásának Auguszta előtt, „hogy oly rég" írt neki. 456 Kossuth Lajos édesanyja, Kossuth Lászlóné, született Weber Karolina (1783-1852). 437 Császárfürdő - Budapest egyik legrégibb gyógyfürdője. A fürdő ma is álló legkorábbi épületrészét a törökök emelték. Budavár 1686-os ostromát szerencsésen túlélte. 1806-ban Marczibányi István vette meg, majd az Irgalmas Rendnek adományozta. A rend többször bővítette, majd 1841-1844 között a kor népszerű építészével, Hild Józseffel teljesen újjáépíttette. Mai formáját ekkor nyerte el a Császárfürdő: a klasszicista szárnyakkal körbevett nagy gyógyudvar és a mellette lévő kis, négyzetes alakú gyógyudvar kialakítása az ő műve. A mutatós, egyemeletes, árkádos gyógyudvar a reformkori társasélet egyik legelegánsabb színhelye volt, ahol estélyeket, bálokat, különböző rendezvényeket tartottak. (Budapest lexikon I. 296-297.) 458 Zsúláfszkiné - Kossuth Emília, Zsulavszky Zsigmondné (Mili) (1812-1860), Kossuth Lajos húga. 459 [Meszlényi] Rudolf (1813-1848) - Fejér megyei birtokos, ügyvéd, 1840-től a megyei reformellenzék tagja, az 1847-48-as országgyűlésen a megye követe. Kisdémen, Dádon és Sárbogárdon voltak birtokai. Hírlapíróként Kossuth Pesti Hírlapját tudósította a Fejér megyei politikai közélet eseményeiről. 1841-ben feleségül vette leendő sógora, Kossuth Lajos húgát, Zsuzsannát, míg ugyanezen a napon Kossuth „oltár elé vezette" Meszlényi Teréziát, az ő nővérét. így a két család kapcsolata - Tanárky Gedeonnak, Auguszta unokabátyjának találó kifejezésével (Auguszta válaszlevelében említi a kifejezést: T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 54. Szemere, 1840. okt. 24.) - a „kettős sógorság" révén szorossá vált, a magyar reformmozgalom nagy hasznára. Teréziának az az igyekezete, hogy családjához láncolja barátnőjét, nyilvánvalóan kudarcot vallott, mert Rudolfnak a „gyönyörű nagy kék szemű, ... dús, sötétszőke" hajú, bár nem túlságosan szép (Vachott Sándorné: Rajzok a múltból. Emlékiratok. Bp., 18871890. I. 74.), emellett kedves, szeretetreméltó, lelkes és „magasztos lelkületű" (Madarász, 1883. 91.), politikai érdeklődésű Kossuth lány jobban tetszett. A két fiatal azonban ezután is érintkezhetett egymással. Bár amúgy sem túlságosan bensőséges kapcsolatuk megszakadt, a köztük lévő ellentétek a fiatal lány minden megaláztatása ellené-
