Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 12/2005 (Győr, 2005)

III. Oktató-nevelő munka

nak megfelelően az 1956-os események tanulságait, és határozta meg ebből adódóan a következő tanév legfontosabb feladatait. Rámutatott az „ellenforradalom káros" hatására: „Az ellenforradalom iskolánk alapvető munkáját bontotta meg, elárasztva ifjúságunk lelkivilágát lélekmérgező propagandával... A megtévesztett nevelők és az ifjúság meggyőzése, körültekintő felvilágosító munka eredményeként február táján helyreállt a rend, a fegyelem, megkezdődött a komoly tanulás. Ez a körültekintő felvilágosító munka legyen feladatunk a jövőben is." Az ifjúság „erkölcsi", azaz valójában politikai, ideológiai nevelésében fokozott szerepet kellett vállalnia az ifjúsági mozgalom iskolai alapszervezeteinek is. A Zrínyiben a KISZ-alapszervezet 1958 elején 3 taggal alakult meg, a tanév végére már 98 a taglétszám. A felkért vagy kijelölt „patronáló" tanárok becsületére legyen mondva, hogy a kötelezően előírt politikai témák mellett, igyekeztek valódi tartalmat adni a gyűléseknek: kulturális, tantárgyi vetélkedők, házi versenyek stb. formájában. Ugyanezen céllal vezettek be 1957 őszétől havi 2 osztályfőnöki órát „erkölcsi" tárgyú beszélgetésre. Az osztályfőnökök ehhez segédkönyvet is kaptak, s az igazgatói utasítás szerint: „Ezekre az órákra ugyanúgy, mint a többi tantárgyra, nagy gondot kell fordítani minden kartársnak!" A gimnáziumi tanulók összetételére kezdettől fogva jellemző volt a sok vidéki, a munkás- és parasztszármazású, akik ennélfogva hátrányosabb helyzetből indultak az iskolázottabb környezetből kikerülőkhöz képest. A Zrínyi Gimnáziumban ezeknek a tanulóknak a segítése kezdettől fogva kiemelt szempont volt. Már ekkor, az 1957-es nyitóértekezleten, az iskoláztatási kérdések című részben a következő tanév feladatai közt szerepel, hogy „...a nevelők igazi hivatástudattal kezeljék a különböző színvonalú (városi, falusi, osztott, osztatlan) általános iskolából jött I. osztályos tanulókat. Maximális követelményekkel ne kedvetlenítsék el őket. Segítsék a két iskolatípus közötti átmentet!" Az igazgató a gimnázium óra- és tantervi változásait is ismertette; „...a reál tagozatban is kötelező 2 idegen nyelvet bevezetni, ugyancsak a lélektant és logikát, valamint a IV. humán osztályban a művészettörténetet". A tanulható rendkívüli tárgyak ismertetése után közli azt is: „Kiadják a IV. gimnáziumi osztályok részére a XX. század nagy íróit ismertető antológiát."