Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 12/2005 (Győr, 2005)

II. Az iskola felszereltsége

II. AZ ISKOLA FELSZERELTSÉGE J\ Zrínyi Ilona Gimnázium a középfokú tanítóképző' keretében indulva igénybe vehette, majd örökölte a kifutó rendszerben megszűnő intézmény mindazon felszerelési tárgyait, amelyre a Tanítóképző Főiskola nem tartott igényt. Adatszerű kimutatások nem álltak rendelkezésemre erről az időszakról, de mint a képző volt diákja állíthatom, hogy a háborús károk helyreállítása után az épület és felszerelése megfelelt a középiskolai oktatás akkori követelményeinek. A négy utca által határolt, L-alakú épület fő részén voltak a tágas tantermek, ünnepélyek tartására díszterem és tornaterem. Az épület Kiss János utcára néző kisebb szárnyában helyezték el a kollégiumot, az ebédlőt és a konyhát. Az Apáca utca 41. alá költözés után változott némiképp a helyzet, de itt is megfelelő körülményeket tudtak biztosítani. Polesinszky Béla igazgató jelentésében ismertette, hogy a gimnázium 10 osztálya részére 11 tantermet bocsátottak rendelkezésre. A biológiai és a kémiai előadót az általános iskolával közösen használhatták. Volt még 3 műhelyterem is, mégpedig 1 szabász-, 1 varróterem és 1 rajzterem a gimnázium ipari tagozata számára. Ezenkívül volt még könyvtár is külön, valamint földrajzi és történelmi szertár is jó felszereléssel. A gimnázium ugyanis - ahogy fentebb már említettem -, elhozhatta a Liszt Ferenc utcai képzőépületből mindazokat a felszerelési tárgyakat, szertári kellékeket, térképeket, könyveket, amelyekre a felsőfokú intézmény nem tartott igényt. Sajnos, ezek egy része hamarosan elavulttá vált az amortizáció, a világesemények, a könyvállományban pedig a kötelező olvasmányok gyakori változása miatt. A Liszt Ferenc utcai épület már kezdettől fogva szűk volt, hiszen a gimnázium ekkor már 14 tanulócsoporttal működött, és a tanteremként használható 10 tanterem közül az egyik mindössze 20-as létszám befogadására alkalmas, úgynevezett szükségterem. Márpedig a Zrínyi osztályai között gyakori volt a 40 vagy afölötti. Például az 1968/69-es tanév I. d osztálya 46-os létszámú volt. Egy tornaterem volt, és csupán 1 műhelyterem a szabás-varrás oktatásához. Úgynevezett „félszaktermi" rendszerrel próbált az iskolaveze-