Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 12/2005 (Győr, 2005)

I. Az intézmény története

rülmények közé kerül. Ezt akkor nem hittük el, és mozgalom indult a Zrínyi megmentéséért. Mivel Ormosi Zoltánné igazgatónő már a nyugdíjazása előtt állt, nem tartotta magát a legalkalmasabbnak egy ilyen fontos ügy irányítására. A szakszervezet titkára áthelyezést kapott egy „stabil" iskolába. Az iskolai pártszervezet titkára nem vállalta ezt a „felettesekkel" szembeszálló feladatot. így dr. Fecske Istvánné, az iskola Szülői Munkaközösségének vezetője próbált eljárni a Zrínyi megmentésének ügyében. A közvélemény az iskola fennmaradása mellett volt: nemcsak az 529 tanuló hozzátartozói, a volt „zrínyisek", de senki - aki csupán hallott róla -, nem értette, miért kell egy jól működő, beiskolázási gondokkal egyáltalán nem küzdő iskolát megszüntetni Győrben? Czeglédy Lászlóné országgyűlési képviselő is csatasorba állt az iskola megmentéséért, és dr. Fecske Istvánnéval együtt jártak el a különböző fórumokon. Felkeresték, hogy segítségét kérjék, a megyei pártbizottság illetékesét, Port Árpádot, aki azonban ekkor Moszkvában volt. Minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyult. 1977. július l-jén a tanácsülés elfogadta a művelődési osztály előterjesztését, s ezzel az intézmény sorsa eldőlt. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy kifutó rendszerrel az intézmény a Liszt Ferenc utca 17. sz. alatt maradhasson. A körülmények alakulása azonban ezt is módosította. 1978 őszén első osztályokat már nem indított a Zrínyi: a földszinti 4 tantermet elfoglalta előadások tartására a Tanítóképző Főiskola. Hamarosan megkezdődött a tantestület bontása. Ahogy a főiskolák vagy középfokú intézmények igényeijelentkeztek, helyezték el a pedagógusokat, akár a tanév közepén. Nem volt szempont, hogy olyan érettségi előtt álló osztályokat kelljen új tanárok kezébe adni, akiket első osztálytól fogva tanított, készített fel az érettségire. Vagy éppen érettségi előtt álló osztály osztályfőnöke volt, s nem csak az érettségivel kapcsolatos összes adminisztrációt, de az akkor előírt tanulói jellemzést is új, a tanulót kevésbé ismerő pedagógusnak kellett elkészíteni, továbbtanulásával kapcsolatban javaslatot tenni. A megajánlott állást el kellett foglalni, mert ha nem - így mondták -, az osztály a továbbiakban nem köteles számára munkahelyet biztosítani. Ezt a kényszerhelyzetet találóan jellemezte egy érintett: olyan kegyetlen élmény ez, mint amikor egy élő testet darabolnak. Volt tanár, aki az új munkahelyén megtartott teljes óraszáma