Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 12/2005 (Győr, 2005)

I. Az intézmény története

chenyi tér és környéke volt." A Zrínyi Ilona Gimnázium tehát önálló intézményként ebbe a történelmi levegőjű környezetbe, az „ősi iskolacentrumba" került. Ormosi Zoltánné igazgatónő az 1968. szeptember 1-i tanévnyitón ünnepélyesen jelentette be: A Zrínyi Ilona Gimnázium az 1968/69-es tanévet már új helyén, önálló iskolájában kezdi. „A tanulóifjúság érezze második otthonának, becsülje meg, és jó eredményekkel növelje az iskola hírnevét!" Az intézet tanárai és a tanulók zöme valóban szinte becsületbeli kérdésnek tekintették, hogy a régebbi gimnáziumok és más középiskolák mellett tekintélyt, rangot szerezzenek a „zrínyinek". Eredményeivel rangot, népszerűséget vívott ki magának: ezt mutatta az a tény is, hogy egyre többen kérték felvételüket csak a Zrínyibe. Az intézmény mindenkor vállalta az iskolapolitika változásaiból ráháruló profilmódosításokat is, igyekezett lépést tartani lehetőségei szerint a követelményekkel, bár ez a növekvő létszám és az épület elavultsága miatt egyre nehezebb lett. Igényként jelentkezett, egyre többször szorgalmazva az épület felújítása, korszerűsítése. Elég, ha összevetjük a tényeket: az épület 1868-ban 100 -120-as létszám befogadására épült, és 151-es létszámmal zsúfoltnak számított. A Zrínyiben - fennállása 20. évében - az 1975/76-os tanévben 17 tanulócsoportot, s ötszázon felüli létszámot oktattak. Műemlék jellege miatt az utcai rész átépítése nem jöhetett számításba, de az udvari szárnyakon lehetett volna több szintes bővítést megvalósítani: ideális fekvésű tantermeket, és egyéb, a korszerű oktatáshoz szükséges helyiségeket kialakítani. Az 1976/77-es tanév kezdetén ígéretet kapott az iskola 3 millió forintnyi beruházásra. Végre! A többi iskolához hasonlóan fejlődhet a Zrínyi is! Tanárok, diákok, mindenki nagyon boldog volt! És ekkor jött, - ahogy mondani szokták - derült égből a villámcsapás. Az 1976/77-es tanév utolsó hónapjaiban olyan hírek jutottak el az iskolába, „illetékes helyről" kiszivárogva, hogy megszüntetik a Zrínyit. A hír hallatára rendkívül feszültté vált a légkör az intézményben, és amikor „már a segédmunkások is tárgyaltak erről árokásás közben", az intézet tanárait meg úton-útfélen kérdezgették szülők, ismerősök, hogy igaz-e; az iskola szakszervezete lépésre szánta el magát. A feszültség miatt és a bizonytalanság