Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 12/2005 (Győr, 2005)
I. Az intézmény története
vb ülésén 1958. július 3-án, egyúttal előterjesztette a beadványon alapuló határozati javaslatot is. Katona Lajos vb-elnök javasolta, hogy határozatot olyan értelemben hozzanak, ahogy azt Tóth Antal előterjesztette. Ujabb gondként jelentkezett az a felülvizsgálatok során kiderült körülmény, hogy pl. az izraelita iskolában (a Kossuth Lajos utcai zsinagóga mellett) - amelyet a gimnázium céljára igénybe veendő helyiségek felszabadítása miatt szintén ki kellett üríteni több önkényesen beköltözött személy is lakott. A fennálló törvények értelmében a vt illetékeseinek részükre is kellett lakást biztosítani. A nehézségekről szóló vitát Katona Lajos így fejezte be: „Nem kerülhetünk szembe önmagunkkal akkor, amikor felsőbb szerveknél azért harcolunk, hogy Győrben tanítóképző legyen." Ezt és a következő idézeteket az a gyorsírói feljegyzés tartalmazza, amely a Megyei Tanács V. B. 1958. július 8-i üléséről készült. Az illetékesek véleményének egyeztetése után a vb határozatot hozott a következő megállapodásokkal, hogy „... A Győrben szervezendő és 1958 szeptemberében meginduló Tanítóképző Akadémia elhelyezésére szükség van a jelenlegi Tanítóképző épületére..." Továbbá a „Fenti helyiségek kiürítése céljából gondoskodni kell a 12 tanulócsoporttal rendelkező Zrínyi Gimnázium áthelyezéséről. A V. B. a Zrínyi Gimnázium... elhelyezésére, a Rózsa Ferenc utca 41. sz. alatti zárdaépületet jelöli ki." A Megyei Tanács V. B. a 258/1958. számú határozatában határidőként 1958. augusztus l-jét jelöli meg, felelősének pedig Károlyi István végrehajtó bizottsági tagot nevezte ki. Elvben tehát megoldódott a gimnázium elhelyezésének ügye, a gyakorlati kivitelezés során azonban újabb nehézségek merültek fel. A pontos felmérés során ugyanis kiderült, hogy a művelődési osztály által igényelt helyiségek alapterülete 998 négyzetméter, amit át tudnak adni helyette, a Káptalandomb 26. sz. alatti fiúkollégium, ennél kevesebb. Emiatt a győri Városi Tanács V. B. Igazgatási Osztálya úgy nyilatkozott, hogy „... a V. B. határozatával elrendelt közületi áthelyezést végrehajtani nem tudja". (Schleich L.: Adalékok az ...) így 1958. szeptember 3-án a Megyei Tanács V B.-nak újra foglalkoznia kellett az üggyel. Katona Lajos elnök most már nagyon határozott hangon sürgette a megoldást, s ezt az álláspontot támogatta Szaló Lajos elnökhelyettes is. Bírálták a városi tanács vezetőit, akik velük együtt vettek részt a minisztériumok küldötteivel közösen