Molnár András: Deák Ferenc a Győri Királyi Akadémián 1817-1821 - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 11/2003 (Győr, 2003)

Deák Győr megyei ősei

szeptember 7-én pedig nyilatkozatot tett, hogy a kölcsön fejében mintegy zálogképpen - fiánál hagyja a korábban férjének juttatott Hertelendy-javakat, nevezetesen a söjtöri, hahóti és tófeji jószágokat.

37 Hertelendy Anna később, 1795. május 20-án Deák Ferencre és Sibrik Erzsébetre, valamint leszármazottaikra ruházta át valamennyi birtokát. így került Deák Ferenc családjának tulajdonába Kehida, valamint a felsőkustányi, koppányi, orbányosfai és nemesapáti birtokrész. Deák Ferenc szülei ennek fejében magaikra vállalták Hertelendy Anna évtizedek alatt felhalmozott tetemes, még a birtokok értékét (hatvanezer forintot) is meghaladó, 72 000 forintnyi adósságát.

38 A hatalmas adósság átvállalását - és ezzel a zalai birtokok megtartását - egyértelműen a feleség, Sibrik Erzsébet anyai, Bertha János-féle Vas megyei öröksége tette lehetővé. A Söjtörön ma is álló kétszintes, emeleti szobáiban falfestményekkel díszített, és akkoriban modernnek számító, zömében puhafából készített bútorokkal berendezett kúriában élő Deák Ferenc és Sibrik Erzsébet házassága a gazdálkodás nehézségeitől eltekintve eleinte felhőtlenül boldognak ígérkezett. 1789. április 15-én született első gyermekük, Antal József, 1791. február 14-én Jozefa Klára, 1792. május 17-én János Eduárd, 1793. október 28-án pedig Mára Emília. 1795-ig minden baj elkerülte őket, attól kezdve azonban sorozatosan gyászoltak. 1795. február 4-én keresztelt fiuk, Gábor József még csecsemőkorában meghalt, és életének negyedik évében, 1796. január 16-án elhunyt János Eduárd is. Szintén erre a sorsra jutott hatodik gyermekük, az 1800. április 18-án született, és alig egyévesen, 1801. július 23-án elhalálozott Ferenc Ignác is.

39 1803 őszén kisebb átalakítási munkát végeztek a söjtöri kúriában, ezért Deák Ferenc az ismételten várandós feleségével és gyermekeivel átmenetileg a szomszédságban álló földszintes, tornácos melléképületbe, az úgynevezett „kiskastélyba" költözött át. A családi szájhagyományokat lejegyző Vörösmarty Ilona visszaemlékezése szerint 1803. október 17-én ebben az épületben hozta világra hetedik gyermekét az uraság 35 esztendős felesége, Sibrik Erzsébet.

40 Mivel szakképzett orvos vagy bába nem akadt a környéken, a szentlászlóegyházi ferences kolostor egyik szerzetese, a sebészként is tevékenykedő Tietl Lukács atya segédkezett a szülésnél. Az atya csupán a csecsemő életét tudta megmenteni; Sibrik Erzsébet alig néhány órával a szülés után meghalt. A hagyomány szerint a