Molnár András: Deák Ferenc a Győri Királyi Akadémián 1817-1821 - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 11/2003 (Győr, 2003)

Deák, a győri bölcsész (1817-1819)

telt bencés szerzetes 1810-től tanított a győri gimnáziumban, majd 1815 októberében lett az akadémia rendes tanára. Előbb a Tudományos Gyűjteményben adott közre matematikai tanulmányokat, azután négy önálló algebrai és geometriai könyve is megjelent. 1813-ban szerzett bölcseletdoktori címet, az 1820-as évek derekán pedig rangos szakmai elismerésként ugyanúgy a jénai ásványtani társaság tagjává választották, mint a nála alig egy évvel idősebb tanártársát, Verner Józsefet. Matematikai kézikönyvének elkészítéséért, valamint a tudományág magyar szakszavainak megalkotásáért 1836-ban a tudományos akadémia levelező tagjává választották. Miután Bresztyenszkyt 1838 februárjában tihanyi apáttá nevezte ki a bencés rend, Zalában ismét közelebbi kapcsolatba kerülhetett egykori tanítványával, Deák Ferenccel (annál is inkább, mivel Deák gyakran látogatta az apátság tulajdonában lévő balatonfüredi gyógyfürdőt). Bresztyenszky nemcsak matematikát tanított Deáknak, hanem hittant is, mivel az időközben soproni kanonokká kinevezett hitszónok, Mollik Ferenc távozása után, a következő tanévben - 1818 novemberétől 1819 augusztusáig - ő helyettesítette a hittan tanárt is. (Deák hittan eredményét egyébként mindketten jelesre értékelték a bölcseleti tagozat valamennyi félévében.)

52 A bölcseleti kar második évfolyamán, az 1818/1819-es tanévben Deák a Bresztyenszky által oktatott hittan és alkalmazott matematika mellett egyetemes történelmet tanult Bertától, bölcselettant (metafizikát és erkölcstant) Vernertől, míg a természettant Gröber Lőrinc oktatta, aki 1812-ben érkezett a győri akadémiára a budai csillagászati intézetből.

53 Gröber szintén jeles tehetségű tudóstanár volt, amit az is mutat, hogy 1832 szeptemberében a pesti egyetem természettan és mechanikai tanszékén folytatta pályafutását.

04 Deák Gröbernél természettanból az első félévi „ötödik jeles" eredmény után év végére első eminenssé küzdötte fel magát. Hasonló eredményt ért el alkalmazott matematikából is: első félévben második, másodikban pedig első volt a jelesek között. Vernéméi mindkét félévben második eminensként végzett bölcselettanból, a Berta által tanított világtörténelemből azonban a tanév végére határozottan visszaesett: az első félévi negyedik eminensből az első osztály 13. helyére, ami azért különös, mert tudjuk, hogy néhány évvel később már kifejezetten kedvelte az egyetemes történelemmel foglalkozó műveket, és könyvtárát számos ilyen kö-