Perger Gyula: Újváros 1703-as telekkönyve. Győri Újvárosnak Conscritioja In Anno 1703. Die 9 Jully - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 8/2002 (Győr, 2002)

Bevezetés

Bevezetés Győr történetének feltárása - a településszerkezet, általában az építészet, az egyes épületek vizsgálatában - döntően az egykori várfalakon belüli városra irányul. A külső városrészek kialakulása, fejlődéstörténetének kérdései csak érintőlegesen jelentek meg a „helytörténeti" irodalomban. Filep Antal már az 1950-es évek végén felvetette a külső városrészek néprajzi módszerű - célkitűzéseiben mégis várostörténeti - kutatásának szükségességét. Az 1961-ben megkezdett (népi) építészeti kutatások azonban részben befejezetlenek, részben publikálatlanok maradtak. A 1718. századi forrásokra épülő - s Újváros esetében még - az 1960-as évek elején is szinte érintetlen településszerkezet vizsgálata, a hagyományos gazdálkodás elemzése rávilágított arra, hogy „Győr és nyugati külvárosa, Újváros megosztott, kertes települések lehettek".

1 Ezt a feltevést bőséges forrás-ismertetéssel Gecsényi Lajos későbbi tanulmányai igazolták, reálisabb, árnyaltabb megvilágításba helyezték. A Sokorói kapu előtti térségben, illetve Szigetben levő kertek mellett Újváros kerítésén kívül volt a győri „kertek" harmadik területi csoportja. Ezerhatszázhuszonkilencben és 1632-ben a török innen is rabolt állatokat. Ezerhatszázötvenben Földessy Anna asszony (nemes Semberger György, majd Tamássy János felesége) egy szérűskertje elfoglalása miatt tiltakozott. Esterházy János főkapitány-helyettes 1673-ban Gáborjáni őrkanonoktól az újvárosi gyöpön fekvő kertjét szerette volna megvenni, a saját „puszta " kertje mellett. Finta Mihály kovács 1706-ban az újvárosi majorok között fekvő puszta helyéről 1707-ben Bogdán Gergely két újvárosi majorhelyéről rendelkezett. 2 Néhány végrendeletben is felbukkannak földrajzi nevek, helyek. Tolnay János 1634-ben „az jégveremnek az feféf hagyományozta az ötvös céhre. „ Vagyon egy darab földem egi szélben, az Uyuarosson kiuül, melyet hagyok az öcsémnek, Beoroczk Mihálynak." - rendelkezett Böröczk Gáspár 1638-ban. Török István Újvárosban lakó özvegye majorját és „Posdomián levő túfsó földjét" fiára hagyta. „ Vagyon az Rét szélében egy földem de három darabban szántiák: azt három részre is hagyom, úgymint Mihály fiamnak, Kata leányomnak és Pannának." áll a végrendeletben. „Item az minemű szántóföldem vagyon az Uyuárosi határban az Posdombíanáf, kinek egyfelől Törők István maradék!, másfelől Polgár Miklós hasonló szanto főídeis uannak szomszédságul, áztat hagyom Czizmazia Illésnek őczőstőí" olvashatjuk Mike Szabó István özvegyének testamentumában. Berdoczy Mátyás végrendeletében „a Győri és úivarosi Teritor/mon" fekvő szántóföldekről ír. A 17. század utolsó évében kelt végrendelet már az „ Uyvárosban lévő Majorok között egy puszta kert helyiről]... mely vagyon az Pelerek Majorjok vegében." tudósít.

3 A győri