Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

Összegzés

A mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek alakítása nagy változásokat okozott. A határ nagy részét egybeszántották. A másik nagy állandó változást okozó jelleg a város közelsége. Győr az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa, de a folyóvizek miatt csak a szabadhegyi és a gyárvárosi (tehát délre és keletre) határ felé tud nagyobb mértékben terjeszkedni. E változások sürgették a munkámat, mert már eddig is sok név csak az idősebb nemzedék tudatában él; és velük elveszítenénk anyanyelvünk e ritka szépségeit. A Népszabadság 1988. június 24-i számában „A névmentő ütközetei" címmel ismertetik az olvasóval Nagy János gyűjtőmunkáját. Igen - „névmentő" feladatot végzünk, akik a XX. sz. végén lakóhelyünk, szülőföldünk földrajzi neveit gyűjtjük. A hajdani korok világába, kultúr- és gazdaságtörténetébe pillanthatunk bele a névanyag ismeretén keresztül. A nevekben rejlik a múlt és jelen, a tájnak és az embernek a kapcsolata. A külterületi földrajzi nevek fontossága, jelentőségük az 1989-es rendszerváltozás következtében megnőtt. Az eredeti tulajdonosok jelentkezhettek kárpótlásért. A tulajdonjogok igazolásához a minél pontosabb meghatározás kell. így ismét szükségessé váltak a dűlőnevek és az azokhoz tartozó egyéb helynevek. Győr külterületi földrajzi neveinek gyűjtése beletartozik a megyei gyűjtésbe, sőt az országos gyűjtőmunkának is része. Lásd: Zala megye névanyagának, vagy a Veszprém megyei Pápai járásnak a földrajzi neveinek összegyűjtése után már könyv alakban is megjelentek. Kapuvári járás földrajzi nevei is! Ha a gyűjtésnek minél nagyobb része megjelenik, akkor további összehasonlító elemzésekre lesz mód. Minden leírt, rögzített szóval gazdagítjuk nyelvünket, miként Kányádi Sándor költő mondja: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. A szavakat is. Egyetlen szó, egy tájszó se maradjon kint. Semmi sem fölösleges". (Noé Bárkája felé)