Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

Bevezetés

Bevezetés A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a földrajzi nevek gyűjtésének, ellenőrzésének és közzétételének kézikönyvét 1978-ban jelentette meg. Szerkesztőbizottság: Balogh Lajos, Kálmán Béla, Mező András, Ördög Ferenc, Végh József. 1977. február 25-26-án a MTA Nyelvtud. Int. és a HNF Országos Tanácsa Honismereti Bizottsága országos tanácskozást szervezett a földrajzinév-gyűjtés problémáiról. A tárgy természete és a vitaanyag iránt megnyilvánuló élénk érdeklődés indokolttá tette, hogy az országos helynévgyűjtés alapelveit és a több mint 15 éves tapasztalatait, az ellenőrzés, a közzététel, a mutatózás és a szerkesztés módszertanát tartalmazó előadásokat az Intézet az érdeklődők kezébe adja. A térképen a jelölés az északi részen kezdődik, majd nyugatról keletre növekednek a számok, és délen végződik. A földrajzi neveket a területet jól ismerők között ajánlatos gyűjteni. A tudomány számára a népies nevek felgyűjtése a fontos, mert a hivatalos neveket a térképek is tartalmazzák. A nyelvjárási jelölés is fontos, azt a hangjelölést a magyar nyelvatlasz anyaga is tükrözi. Egyezményes hangjelölési rendszer — (Deme-Bárczi MNYI. II. 18-42) — amely sok esetben régi, eltűnt v. eltűnőben lévő hangtani jelenségekre figyelmeztet. A gyűjtés alapelvei

: ne változtassuk meg a szavak és nevek hangalakját, mindent úgy írjunk le, ahogy halljuk. Ügyeljünk arra, hogy a földrajzi nevek (köznév elemei) és a népi szókincs kifejezései hangalakjukban is tükrözzék a helyi nyelvjárást. Területünkön jelentkezik a helyi nyelvjárás, a zárt ë ejtése; igyekeztem a jelölést alkalmazni, (a kettőshangzókat nem, mert elég kevés van belőle). A külterületi nevek feldolgozását tartottam fontosabbnak, mert GYOR fejlődő iparváros, és szinte „előttünk" épülnek be a dűlők. A külterület lakott helyeit a statisztika és a közigazgatás is osztályozza; nem mindig fedik egymást - az adatközlők néha többet, néha kevesebbet használnak. A XX. sz. II. felében Magyarországon történő földrajzi nevek gyííjtésében az a lényeg, hogy a hol? hová? merre

? kérdésre felelő szó - úgy válik névvé, ha az adott közösség számára iránymutató kifejezéssé válik. Bárczi Géza egyértelműen meghatározza: „Földrajzi neveknek nevezzük a földfelszín egyes pontjának v. kisebbnagyobb lakott v. lakatlan területének, hegy- és vízrajzi alakulatainak elnevezéseit, tehát dűlők, erdők, mezők, hegységek, hegyek, völgyek, határrészek, egyes épületek, tanyák, utak, utcák... stb. tulajdonneveit." Hivatalos névnek a posta számára használatos közigazgatási név számít (pl. tanyamegnevezés) Népi névnek pedig, amelyet a környék lakói egymás közötti tájékozódás végzett használnak.