Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

A Csárda vágányok közhasználatúak, rendeltetésük az, hogy a Győrbe érkező leadási kocsik kirakását és a helyi feladási kocsik berakását itt végezzék el. Itt rakodnak a szállíttató felek, a magánosok és azok az ipari üzemek, akik nem rendelkeznek iparvágánnyal, vagy bérelt rakterülettel. Itt rakodnak a környék szövetkezetei is. A Csárda neve utal azon épületre, mely a mai Csárda I. vágány végében állott és üzemelt 1890-1922-ig. A vasút bérbe adta ki a csárdát. A bérlő a forgalmat eleinte a rakodásokat végző fizikai munkásokra alapozta. A nehéz, fizikai munka, a zsákolás, lapátolás közben kiadott erő „pótlására". Különösen megélénkült a forgalom a katonai rakodások idején, a megismétlődő hadgyakorlatok alkalmával, de különösen az I. világháború idején. 1917-ben a győri háziezred már a 19. menetzászlóalját indította útra a harctérre innen. Korcsmáros Nándor: Károly bakák (1917. Bp.) könyve szerint itt énekelték búcsúzáskor: „Ne sírjatok győri lányok Visszajövök még hozzátok Valaha, valaha, vagy soha" A csárda épülete a hattyúdalát a háborút követő években „élte" - énekelte. 1918. novemberétől megindult a menekülők áradata Erdélyből, a Felvidékről, Horvátországból. A vasutasok ezrével jöttek családostul. Győr állomás kb. 80 családnak adott lehetőséget a „kényszer-vagonlakásra". Ezek a családok jó 3 esztendig éltek vagonokban. (Ormos Gerő: Az alma messze hullt. Bp. Wolfner és Singer) A csárda üzemeltetése 1922-ben megszűnt. Az utolsó bérlője Fischer nevű volt. A csárda megszűnt, de a neve él az emlékezetben és a mindennapok szóhasználatában. 207. „Háromszög" Az előbbiekben leírt Temető Pft-csonka és Csárda vágányok által bezárt terület — hasonlít a háromszögre. A szertárfőnökség és gépkarbantartók telephelye is itt van. 208. Teher pu. a Rendező irodaépülete

; itt dolgozik a térfőnök, a rendelkező forgalmista, a KTG-sek. A századfordulóra épült ki. A 17 vágányból a fővonalak (kettő) mellett van a 16. vágány, a mai szombathelyi, ill. Nyugati vágány, mert 1871-ben még a nyugati Magántársaság építtette a vonalat. Itt van a forgalmi átmenesztők irodája is. A kocsifelíróké is, akik ma már rádió és számítógép segítségével „írják" össze az induló tehervonatok vagonjait. A bárczázók helye is itt van. 209. Mosó-vágány: a legszélső a rendező irodától számítva; itt mosták a teherkocsikat a II. világháború végéig. Ma meghibásodott kocsikat tárolnak itt.