Bőhm Antal: A Széchenyi István főiskola hallgatóinak véleménye Győrről és önmagukról - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 5/2000 (Győr, 2000)

5. A politikai értékek világa

A vallásukat rendszeresen gyakorlók aránya 10-15 % közé tehető. Ennél mindössze 2-3 %-al magasabb a vallást tudatosan elutasító ateisták aránya. A legszámosabb csoportot (38,7 %) azok jelentették, akik vallásosnak tartják magukat az egyház tanítása szerint, de ritkán vesznek részt az istentiszteleteken. Elgondolkodtató viszont, hogy némileg több mint 10 %-uk nem tudta eldönteni, hogy vallásos-e, vagy sem és közel 20 % sorolta magát az egyéb kategóriába. Ők feltehetően vallásosnak tekintik magukat, de értékeiket nem az egyház tanítása szerint építik fel. Ha nem is döntőnek, de érzékelhetőnek találtuk a vallásos meggyőződés befolyását a politikai eszmékre. Akik rendszeresen gyakorolják a vallásukat, azok feltűnően magas arányban nyilatkoztak úgy, hogy nem ismerik a politikai eszméket. Egyedül a nemzeti eszme jelentett kivételt. A gyakorló vallásosság nem befolyásolta a liberalizmushoz való viszonyt, hiszen a megkérdezettek 20,9 %-a nagyon szimpatikusnak, 48,8 %-a pedig szimpatikusnak találta. A konzervativizmusnál és a nemzeti eszménél nem találtunk erősebb kapcsolatot a hit és a politikai értékek között. A vallásos meggyőződés viszont igen erősen befolyásolta a szocialista eszme iránti szimpátiát és antipátiát. Ez megmutatkozott a szimpátia alacsony és az elutasítás magas arányában.