Bőhm Antal: A Széchenyi István főiskola hallgatóinak véleménye Győrről és önmagukról - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 5/2000 (Győr, 2000)

1. A Széchenyi István Főiskola jelentősége Győr gazdasági életében - Milyen családi háttér biztosítja ezt a tudástőkét?

Milyen családi háttér biztosítja ezt a tudástőkét? Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, rákérdeztünk a szülők iskolai végzettségére, foglalkozására és a család jövedelmére, valamint arra, hogy a hallgatók melyik társadalmi réteghez sorolják családjukat. Az iskolai végzettség és a jövedelem mérésére jól kidolgozott módszerek vannak, a foglalkozási besorolás időben igen változó, a társadalmi réteghez tartozás megítélése nem egyszerű. (E témákhoz értékes adalékok találhatók Utasi (2000) és Andor-Liskó (2000) könyvekben). Hogy egységesebben értelmezzék a hallgatók a problémás kérdéseket, többek között elmondtuk, a társadalmi réteghez tartozás egy életformát jelent, amelyet befolyásolhat az iskolai végzettség, a család jövedelmi viszonyai és a végzett munkajellege. Ennek ellenére az 1. sz. táblázatban látható, hogy a főiskolás hallgatók nagyobb arányban nem tudták magukat besorolni valamely társadalmi osztályba, mint az egyetemi hallgatók. 1.1. sz. táblázat. A hallgatók társadalmi rétegek szerinti megoszlása (%) Jogász Közgazdász egyetem Közgazdász főiskola Közlekedés mérnök Átlag Alsó társ. osztály 2, 0 0,0 2,4 1,7 1,8 Alsó középosztály 18,0 30,8 19,8 37,9 24,4 Középosztály 58,6 52,3 63,5 48,3 57,5 Felső középosztály 16,2 15,4 8,7 3,5 11,2 Felső osztály 2,0 0,0 0,8 1,7 1,1 Nem tudja 3,2 1,5 4,8 6,9 4,0 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A táblázatból látható, hogy az egyetemi hallgatók gyakorisági eloszlása, eltolódik a magasabb társadalmi osztályok felé, a főiskolai mérnök hallgatók pedig az alacsonyabb osztályok felé. Ezzel együtt is látható, hogy a győri hallgatók több mint 50%-a sorolta családját középosztályba, szinte minden hallgatói csoportban. Figyelemre méltó, hogy az egyetemi hallgatók 16%-a a felső középosztályt jelölte meg, a mérnökhallgatók közel 40%-a alsó középosztályba tartozónak érzi magát.