Sáry István: A győri városháza - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 4/2000 Győr 2000)
Győr szabad királyi város
Genialis conceptio 1 felvillanyozó hatása alatt keletkezett felbuzdulás, száz meg száz munkás emberi kéznek, ambitiosus 2 szakértelem vezetése mellett kifejtett összhangzatos munkássága, aránylag rövid idő alatt ez alapkő fölé, párját ritkító, impozáns épületet emelt, a melyet, a még röviddel ezelőtt kietlen teret, a városi közélet központjává Győr városa fénypontjává varázsolta. Hol annyi emberi ész, erő és akarat, annyi szakismeret és intelligens munka harmonikus szövetségben nagyot és dicsőt teremt; az emberi életet átmelegítő és nemesítő érzelmek világa is meg kell hogy adja közreműködő motívumait e mű alkotásához; hogy ennek szépségével az aestetikai 3 érzéket fokozza, nagysága és komolyságával annak magasztos rendeltetését hatásosan kiemelje, és ezen ethikai 4 mozzanatok érvényre juttatásával a nagy mű iránti bámulatot tiszteletté alakítsa át és a szemlélet útján nyert impressiókat 5 a szív melegítő re tor táján át, a nagy közönség értelemhez vezetve a mű czéljában és rendeltetésében fekvő nagy jelentőségének felismerését általánossá közfelfogássá tegye. Kevés ily nagy mű megalkotásánál lépnek oly nagy mérvben előtérbe és dominálnak annyira az érzelmi motívumok, mint éppen ezen díszes épület létesítésében. Nem árulok el titkot, mert mindenki, a ki városunk közügyei iránt érdeklődik, jól tudja — és talán a mai kegyeletes ünnepély harmóniájába bele is illik, annak őszinte bevallása, hogy az új városház építése eszméjének megpendítésére a bátorságot, az első impulzust, annak tudatából merítették e város intéző körei, hogy van e város örizete és kezelése alatt a jelen század első felében élt és e század közepén elhunyt nemes lelkű polgárának Bisinger Józsefnek egy nagy, tőkéjében ki nem meríthető alapítványa, a melynek kamataiból felgyülemlő összegekből, a nagylelkű és nemesszívü alapító előrelátó végakaratához képest, az általa elsősorban létesíteni rendelt kisdedóvó és polgárok menháza megalkotása után, a már akkoron czéljának és rendeltetésének meg nem felelő városház restauratiója 6 is foganatba veendő. És nem-e ennek tudata indította a város közgyűlését azon elhatározására, hogy ha már egy nemeslelkű polgárának hagyománya nagyrészt megadja a lehetőséget a mai kor igényeinek megfelelő hatósági épület emelésére, e czélra az egész város polgárságának áldozatkészségét is felajánlja; nemcsak hogy a város közönségét az idegen tollal való ékeskedés vádjától megóvja, de főleg azért, hogy a város nagy jótevője mellé mint egyenjogú és méltó tényező állhasson, oly alkotásnál, melyet az egész város közönsége használ, a mely soliditás 1 állékonyság, czélszerüség és használhatóság tekintetében századokra kiterjedő rendeltetéssel bír, és ép[p]en ezért nemcsak a jelen, hanem a jövőben előrelátható szükségleteknek is hivatva van hogy megfeleljen. Az első szikrát tehát, melyből ezen épület emelésének gondolata, Bisinger József agyában kipattant, nemes szívében szülővárosra iránt érzett szeretetének lángja ébresztette — e gondolat végrehajthatóságánál pedig Bisinger József szülővárosa iránti meleg ragaszkodásról tanúskodó végakarata biztosította; e nagylelkű
