Mónus Imre: Győr elestének és visszavételének bibliográfiája - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 3/1999 (Győr, 2000)
Névmutató
gatta a magyar és német szentbeszédeket, melyeket jóhirű világi és szerzetes szónokok tartottak. 1 ) Mindezekben a székeskáptalan volt a vezető szellem. Mikor a Jézus-társasági atyák 1627-ben Győrött letelepedtek, a székeskáptalan a telek átadásakor kiköti, hogy a Győr visszavételének' évfordulóján szokásos körmenetre a rend az összes tanulóifjúságot fölvonultassa. 2 ) Gondosan őrizte a belőtt fehérvári kaput és a Stehenich szerezte Pálffy-képet is, mindaddig, amig ez utóbbit a városnak megőrzésül át nem adta. 3 ) Győr visszavételének évfordulóját azonban nemcsak Győrött, hanem más helyeken, sőt messze idegenben is ünnepelték, rendesen olyan főiskolákon, ahol nagyobb számmal voltak magyar tanulók is. Ilyen főiskolai ünnepedet tartottak: 1. Strassburgban, 1598-ban. (112r, 113., 114., 135. sz.) 2. Bécsben, 1598-ban. (116., 117. sz.) 3. Bautzenben, 1599-ben. (124. sz.) 4. Gorlicében, 1602-ben és 1607-ben. (125., 127. sz.) Idehaza mégi hősi játékokkal is sokáig ünnepelték Győr viszszavételénék dicsőséges emlékezetét. Ezeknek emlékei a következők;: 1744-ben a Sopronban időző gróf Zichy Ferenc püspök tiszteletére a j. t. atyák, a líceumi Odeumban ezí a színművet adták elő: Jaurini oppagnatio. Fölemlíti a jezsuiták naplója. (Wien, Hofbibliothek.) Äz 1820. május elsejei nyomtatványnak ez ,a címe: Énekek, melyeket a igyőri akadémiai Ns. Ifjúság elmondott, midőn a Győr visszavételéről nevezett Hősi Játékot .előadná. (143. sz 1 .) Ezt az ünneplést módot bizonyára nem akkor, 222 év után, kezdették, hanem' csak hagyományosan folytatták. Fi győri Streibig-nyomdában 1836-ban megjelent: »Gyorviszszavétele. Eredeti hősi játék 3 felvonásban. Szerzetté Horváth Endre.« (147. sz.) Mindez arra mutat, hogy ilyen hősi játékokat gyakran, talán évről adtak elő, jólehet nyomtatásban nem igen jelentek meg. Kéziratban bizonyára még több is lappang. Legtovább tartottak a hősi eseményre vonatkozó prédikációk. Ezeknek tulajdonképeni megindítója Kutassy győri püspök volt, aki 1594. jun. 28-án, a regensburgi országgyűlésen mondott és Gyula pápának ajánlott »Oratio«-jával hívta föl Európa figyelmét Győr elvesztésének fontosságára. (5. sz.) Mintegy viszonzásul Scherer György, a hires bécsi j. t. szónok mondott Pozsonyban, az országgyűlés tartama alatt, — hol? nincs megjelölve, — »Eine treuherzige Ver/na/mung« cimü szentbeszédet. (33. sz.) 1 ) Pálffy.kepét az irigy német lakosság több éven át eltűntette. Ezen aztán a nagyhirnevű nagyprépost, Stehenich János de Jerebich segített. 1751-ben Pálffy János nádor teste fölött Vöröskőn 5 tartotta a gyászbeszédet, s ekkor a szokásos tiszteletdíj helyett Pálffynak, a győri hősnek, ott őrzött képét kérte és kapta emlékül'.' 2 ) Acsay : A győrr kath. főgimn. tort. 20. 1. 3 ) Innét került 1874-ben a bencés gimnázium múzeumába.
