Mónus Imre: Győr elestének és visszavételének bibliográfiája - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 3/1999 (Győr, 2000)

Előszó

Előszó Egy több szempontból megkésett, de nagyon fontos munkát vehet most kezébe a Tisztelt Olvasó. E kiadvány tartalmának, szerkezetének megértéséhez, használatának megkönnyítéséhez feltétlenül szükséges, hogy szóljunk néhány szót keletkezésének körülményeiről, késedelmes megjelenésének főbb okairól. Mónus Imre, Győr fáradhatatlan és szorgos helytörténésze 1996-ban kereste fel a Győri Tanulmányok szerkesztőit az ötlettel: a győri vár töröktől való visszavételének 1998. március 29-én esedékes 400. évfordulójára meg kellene jelentetni a témakör új, átfogó jellegű bibliográfiáját! Felvetését időszerűnek tartottuk, hiszen ezen tárgyban utoljára 1933-ban jelent meg bibliográfiai összeállítás, Mohi Adolf szerkesztésében és az azóta eltelt 65 esztendő bőséges termést hozott e tekintetben is. Jónak tartottuk ugyanakkor Mónus Imre másik javaslatát: az új kiadványt úgy kellene megjelentetni, hogy az magában foglalja Mohi Adolf említett fontos munkáját is. Ez utóbbi újbóli közzétételét két szempont is indokolttá tette: egyrészt az eredeti kiadás ma már szinte hozzáférhetetlen könyvészeti ritkaság; másrészt Mohi Adolf műve 1933-ban mutatók nélkül jelent meg, ami használatát meglehetősen nehézkessé teszi. Mónus Imre vállalta az 1933 után megjelent, e témára vonatkozó munkák könyvészeti adatainak összegyűjtését, Mohi Adolf kiadványa esetleges hiányainak a kutatás közben felbukkanó adatokkal való pótlását, valamint egy közös névmutató elkészítését, mely mindkét munka tartalmát visszakereshetővé teszi. Mónus Imre nagy lendülettel fogott munkához és 1996-1997-ben tiszteletre méltó mennyiségű adalékot sikerült e tárgyban összegyűjtenie. Munkája során nemcsak a győri gyűjtemények anyagát nézte át, de más könyvtárakban - így Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban - is kutatott, és kiterjedt levelezéssel is próbált újabb adatokat szerezni. Az összegyűlt címleírásokat maga rendezte négy témakörbe és személyesen készítette még el az összesített mutatót is. Munkájának gépiratát átadta nekünk véleményezésre; javításra, átszerkesztésre vonatkozó észrevételeinket azonban már nem végezhette el: gyorsan jött súlyos betegsége, majd megdöbbentően váratlan halála megakadályozta ebben. így egy nagyon értékes, de a megjelentetés szempontjából „félkész" kéziratot hagyott ránk, melynek sorsáról, megjelentetésének mikéntjéről nekünk kellett döntenünk. A kérdés lényege az volt: ragaszkodunk-e a szigorúan szakmai szempontokhoz és ezek szellemében átszerkesztjük a kéziratot, felvállalva a fejezetek rendjének - és ebből következően a tételek sorrendjének - megváltoztatását, így a mutatók átszerkesztését is; vagy pedig a szerző szándékát tekintve elsődleges szempontnak, meghagyjuk a leírt rendben tételeit, felvállalva az ebből következő szakmai hiányosságokat is. Nem kis vívódás után az utóbbi mellett döntöttünk, hiszen mind a szerkezetben, mind az egyes leírásokban való nagyobb javítás - a szerzővel való konzultálás lehetetlensége miatt - kockázatos lett volna, és ez újabb hibák keletkezésének