Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
szakszervezet és munkástanács között, mert ez szükségképpen azonos ügyben különféle intézkedéseket fog eredményezni. A fentiekre tekintettel két pontból álló határozati javaslatot terjeszt be: 1. A munkástanács oszlassa fel saját magát. 2. A munkástanács forduljon a vállalatvezetés, párt és szakszervezet felé új választások előkészítése és kiírása érdekében, ha azt szükségesnek látják. Varga Sándor - tekintettel arra, hogy utolsó alkalommal ülésezik a tanács, és mivel a párt és [a] szakszervezet is jelen van -, szükségesnek tartja a munkástanács működését nagy vonalakban áttekinteni, annál is inkább, mivel maga a testület és annak tagjai a legkülönbözőbb támadásokat kapják. Kitér az ideiglenes munkástanács munkájára és az akkori országosan felzaklatott közhangulatra, amelyben a munkástanács született. Ebben a felizgatott és Budapestről és máshonnan magukat munkásoknak nevező emberek által tovább szított hangulatban az ideiglenes munkástanács elsődleges célja a gyár és annak dolgozóinak megvédése volt. Ennek megfelelően elsők között fogadta el a munkástanács az ő javaslatát arra vonatkozólag, hogy személyes vagy egyéb bosszú címén nem engedik meg a gyárban bárkinek a bántódását. Sajnos egy-két munkástanácstag - gondol itt főleg ra és Feketére - ezt a határozatot megszegve elkövették a később ismertté vált embertelenségeket. Annak bizonyítására, hogy a munkástanács mint testület erről egyáltalán semmit sem tudott, elmondja, hogy Bedők Kálmántól nyert utólagos értesülése alapján az ideiglenes munkástanács akkori vezetőjével Vadas fm.-kel együtt felszólították Feketét munkástanácstagságáról való lemondásra és fegyelmi elé utalták. 105 Fekete és az embertelenségben részt vett többi szereplő előadása alapján az ügy lényegesen enyhébben nézett ki, mint ahogy az a bírósági tárgyaláson a valóságnak megfelelően kiderült. Ennek ellenére a végleges választáskor saját körzete újra megválasztotta Feketét. Az ideiglenes munkástanács, melynek több hangadó tagja azóta disszidált 106 , hosszas vita után mégis elfogadta a szocializmus melletti kiállást és visszautasította a kapitalista restauráció gondolatát. 107 Nagy hiba volt, hogy az összekerült munkástanács tagjai többségükben nem ismerték egymást, így fordulhatott elő, hogy a külsőleg jó megjelenésű lett a rendészet átmeneti vezetésével megbízva. További hiányosság volt, hogy a tagok többsége semmiféle vezetői gyakorlattal vagy képességgel nem rendelkezett. Ennek következményeképpen a tagok jó része az üzemekben akkoriban uralkodó demagóg hangokat azok leszerelése helyett 105 A munkástanács 1956. november 12-i ülésén Fekete József maga kérte ügyének fegyelmi kivizsgálását. Lásd kötetünkben a 140. oldalon. , fo6 A munkástanács tagjai közül Nyugatra menekült: Grúber László, Pataki Lajos, Sebők Laszlo es Szalatnay Elemér. , 1U7 A vagongyári munkástanács kezdettől kiállt a valódi szocialista értekek védelmében.