Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
badon bocsátását. Mintegy háromórás tárgyalás eredményeként valóban szabadon bocsátották valamennyiüket. Egy eset vitás: egyesek Dosztál Józsefet tegnap délután a pápai vonatra látták felszállni, tehát feltételezhető, hogy eltávozott a városból. Lászlóval szemben viszont, aki a vagongyári fegyveres őrség parancsnoka volt, és ilyen minőségben szabálytalanságokat követett el, bírósági eljárás indul, amelyet nyilvánosan fognak megtárgyalni. A munkástanács tagjait ezután természetesen az foglalkoztatta elsősorban, hogy kinek a keze van benne a törvénytelen intézkedésekben. Az nyilvánvaló volt az első pillanatban, hogy ilyen kezdeményezés nem tulajdonítható a szovjet katonai parancsnokságnak. Az azonban valószínűnek látszott, hogy - amint ezt a szovjet katonai parancsnokság részéről is elmondották - feljelentés érkezett az említett dolgozók ellen valakinek a részéről. A feljelentés lényegében arról szólt, hogy részben [a] szovjet hadsereg elleni uszítást végeztek, részben a munka felvétele ellen lázítottak. Az eljárás mindenképpen törvénytelen. Ha valaki ellen tények alapján kifogás merül fel, azt bírói eljárás útján vonják felelősségre a független magyar bíróságon, de a magunk nevében is a legmesszebbmenőkig tiltakozunk a törvénytelen őrizetbe vételek, letartóztatások ellen. Hátra van még az a kérdés, hogy kik voltak a feljelentők. Nyilván olyanok, akik nagyon jól ismerik a gyárat, a körülményeket, az embereket. A gyanú elsősorban azokra a sztálinista-rákosista volt vezetőkre irányult, akik a legutóbbi időkben, még a forradalom napjaiban is fenyegetésekkel, a megfélemlítés eszközeivel próbálták tartani pozíciójukat. Elhatározta a munkástanács, hogy Gárdos Károly, Bartha Gyula, Bauer Ferenc, Bedők Lajos, Bánki Endre, Lovas Ferenc, Száva Jakab, Horváth Ferenc helyzetét a munkástanács fegyelmi bizottsága megvizsgálja és jelenlegi beosztásukból leváltja őket, ám elhelyezésükről gondoskodik, hogy ne kerüljenek az utcára, ne maradjanak kenyér nélkül. (Szaló Lajos neve is szóba került, de mellette nyomós érveket említettek a munkástanács tagjai: Szaló Lajos emberséges magatartásról tett tanúbizonyságot éppen a törvénytelenül letartóztatottak szabadon bocsátása érdekében.) Volt olyan javaslat is, hogy a volt ÁVH-alkalmazottakat vonják igazoló bizottsági vizsgálat alá, és aszerint, hogy követtek-e el népellenes bűntetteket, vagy nem, kerüljenek bíróság elé, illetve helyezzék el őket a termelőmunkában. Ezt a javaslatot egyébként a kormányhoz fogják továbbítani. A munkástanács határozatai meglehetősen megnyugtatták a dolgozókat, de éppen a sajnos igaznak bizonyult letartóztatási hírek hallatára nem egy munkásküldöttség kereste a munkástanácsot, érdeklődött, hogy valóban szabadon bocsátották-e már társaikat. Természetesen ez a munka menetét is zavarta. De nem a munkások a hibásak ezért, hanem azok a
