Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
A győri vagongyár munkástanácsa
végező bizottságot alakítottak, miközben a tanácstagoknak is kötelességükké tették, hogy beszámoljanak munkatársaiknak az üléseken történtekről. A tanácsülésekről viszonylag részletes jegyzőkönyveket vezettek, amelyeket a végleges munkástanács elnöke és elnökhelyettese hitelesített, azokat a munkástanács pecsétjével is ellátták. 21 A munkástanács titkárává választott Somogyi József felügyelt az ülésekről készített jegyzőkönyvekre, a határozatok nyilvánosságra hozatalára, a gyári stúdiót Maróti Lajos főmérnök ellenőrizte. Október 31 -én sajtóirodát állítottak fel a gyári lap szerkesztőségi szobájában, amely folyamatosan figyelte a hazai rádióadásokat és számos külföldi állomást. 22 Azt tervezték, hogy az így szerzett értesüléseket a tájékoztató szolgálat november 2-tól kétóránként közli a dolgozókkal a hangosbemondón keresztül. Az ilyen rendszeres és sűrű tájékoztatás a november 4-i támadás következtében elmaradt, de a munkástanács működése során mindvégig nagy gondot fordított a dolgozók tájékoztatására és a tájékozódásra, utóbbi érdekében ügyeleti szolgálatot tartottak délután is mindaddig, amíg a munkástanácsnak lehetősége volt érdemi tevékenységre. Az írásbeliségnek nagy szerepe volt a Győrbe érkező, a vagongyár álláspontjára kíváncsi küldöttségek egységes tájékoztatásában. A munkástanács önként jelentkezőkből már október 29-én megkezdte egy motoros egység felállítását annak érdekében, hogy folyamatosan tudják tartani a kapcsolatot a győri és a környező üzemek munkástanácsaival, a nagyobb, fontosabb gyárakba (például a Hajtóműgyárba) állandó összekötőket delegáltak. Az igazgatói tanács már október 27-én tárgyalt a Győri Nemzeti Tanáccsal, 29-én pedig a kormányhoz indult küldöttség, amelynek azonban aznap senkivel sem sikerült tárgyalnia, másnap azonban több vidéki delegációval együtt fogadták a kormány tagjai, így tárgyaltak Nagy Imrével Tildy Zoltánnal és vélhetően Kádárral is. 23 A vagongyáriak négy kérdést intéztek Nagy Imréhez, melyek közül három Nagy Imre addigi helyzetét kívánta tisztázni, hogy ezek alapján tudjanak dönteni, hogy támogatják-e kormányát vagy sem. 24 Október 31 -én állandó küldöttséget választottak annak érdekében, hogy folyamatos kapcsolatban legyenek a fővárossal, de a forrásokban nincs nyoma annak, hogy a küldöttek el is utaztak volna a fővárosba. A kormány mellett a vagongyáriak telefonon és géptávírón keresztül tartották a kapcsolatot számos nagyüzem munkástanácsá21 GYSML, GYMB., Nb. 5/1958. Vadas József..., Vadas József jkv., 1957. április 8. 22 Lásd kötetünkben az igazgatói tanács 1956. október 31-i határozatait a 78. oldalon. 23 GYSML, GYMB., Nb. 8/1958. Török István és társainak pere. 24 A Földes Gábor segítségével megfogalmazott kérdések a következők voltak: Mikor tett esküt Nagy Imre? Mióta rendelkezik miniszterelnökként? Mikor hirdette ki a statáriumot? Ezek alapján reméltek megnyugtató választ arra, mennyiben felelős Nagy Imre a 24-én hajnalban meghozott drasztikus intézkedésekért, elsősorban a szovjet csapatok behívásáért. A negyedik kérdés arra vonatkozott, mikor lesz hajlandó a kormány visszaállítani a többpártrendszert. GYSML, GYMB., Nb. 8/1958. Török István és társainak pere.
