Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
82. Jegyzőkönyv a vagongyári munkástanács üléséről 102 1956. november 15. Jelen vannak: (névsorolvasás alapján [az] elnök megállapítja, hogy a tanácstagok majdnem 3/4 része jelen van, így [a munkástanács] határozatképes.) Elnök: Sónyi Gusztáv. Sónyi: Bejelenti az 1. napirendi pontot, és felkéri Vadas főmérnök elvtársat, hogy tartsa meg beszámolóját a szovjet parancsnokságon történt tárgyalásról. Vadas főmérnök: Elmondja, hogy f. hó 14-én reggel az orosz katonai parancsnokságra vitték, ahol a munka felvételéről érdeklődtek. Tudomására hozták, hogy felelősségre vonások kezdődnek a munka meg nem kezdése miatt, és érdeklődtek a tanácstagok névsora, illetve az igazgatói tanács névsora iránt. Érdeklődtek, hogy miért jött vissza a küldöttség [Budapestről] anélkül, hogy beszélt volna valakivel érdemben a követelések ügyében. Úgy látják az orosz katonai parancsnokságon, hogy a munkásság nagy része dolgozni akar, csak vannak páran - és ezek viszik a hangot -, akik nem akarnak dolgozni, és ezeket fasisztáknak tartják. A vagongyári munkástanács tagjait teszik felelőssé a rendért és a munka felvételéért. Felhozták azt, hogy ők minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a munka rendben folyjon. Vadas főmérnök megköszönte ezt a segítséget, de úgy gondolja, hogy ha a dolgozók elhatározzák a munka felvételét, úgy [az] külső segítség nélkül is rendben meg fog történni. Adélutáni órákban Szigethy Attila, Kéri [József] ügyész, Lakatos [Albert] igazgató és Sárosi [János] elvtárs jelenlétében tovább folyt a beszélgetés, ahol mindenki elmondta észrevételét. Az ideológiai vita során szóba került az is többek között, hogy az eddig folytatott politika alapján hogyan lehet tönkretenni egy szocialista országot, ha nem veszik figyelembe nemzeti hagyományait és területi adottságait. Magyarországon nem lehet mindenben az orosz módszerekhez ragaszkodni, mert amint a példa mutatta, 12 év után állt be szakadás az országban. Szigethy Attila elmondta, hogy ő semmit sem adott fel három héttel ezelőtt vallott elveiből. Véleménye az, ha a kormány feje becsületes magyar ember, akkor a dolgozók segítik munkájában. A megbeszélésen felemlítették a kereskedelmi szerződéseket, és példákkal támasztották alá, hogy egyes árucikkeket veszteséges áron adunk el a Szovjetuniónak. Erre azt 102 GYSML, GYMB., Nb. 5/1958. Vadas József és társa pere. Munkástanácsi és igazgatói tanácsi határozatok. IV. kötet. Megjelent: Győr, 1956. Dokumentumgyűjtemény. I-II. Szerk.: Bana József et al. Győr, 1996, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 335-339. o.
