Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Horváth Richárd: Győr város hatóságának középkori oklevelei

Horváth Richárd Győr város hatóságának középkori oklevelei (Forrásközlemény) Ahogyan a Győri Egyházmegye és Győr megye levéltárait, úgy a város archívumát sem kímélték az elmúlt évszázadok viharai. Győr is városainknak abba az igen nagy csoportjába tartozik, melyeknek történeti iratanyaga szinte pótolhatatlan veszteségeket szenvedett. Egykori középkori irathagyatékából nem maradt semmi, a város 1594-1598 közötti oszmán hódoltsága alatt majdnem minden addigi irat elpusztult.

1 Emiatt a város középkori történetére irányuló kutatások részben máig hiányoznak, részben pedig a korai, 1271-es kiváltságlevélre összpontosítottak.

2 A mohácsi csatát megelőző időszakról csupán három tanulmánnyal rendelkezünk.

3 A források e sajátságos helyzetéből fakadóan a város történetére vonatkozó majdani további kutatások kénytelenek a Kárpát-medence távolabbi levéltáraiba szétszóródott és csak egyedi kutatással feltárható oklevelekre támaszkodni. Erre már csak azért is szükség van, mert a város levéltárában az 1600. esztendővel kezdődik meg a tanácsülési jegyzőkönyvek sorozata, ennélfogva a 16. század végéig csak a szisztematikus forrásfeltárás vezethet eredményre.

4 A munkálatok egyik fontos lépése lehet a több, egymást időben követő városi hatóság által kibocsátott és fennmaradt dokumentumok számbavétele, amire jelen közlemény vállalkozott. Az 1271-ben kiváltságot nyert királyi városrész (és a városon kívül élő királyi népek) mellett ugyanis a püspök és a káptalan is birtokosa volt Győr területeinek. Dokumentumaink közül a 14. századiak a királyi városrész hatóságának működéséről tanúskodnak, míg a következő évszázadból csak egyházi városi hatóság kibocsátotta iratokat tudunk fölmutatni. A szabad királyi várossá válás útján elindult Győr ugyanis a Zsigmond-korban - valamikor 1394 és 1403 között

5 - teljes egészében a püspök és a káptalan tulajdonába ment át uralkodói adományként. Ennek eredményeképpen az addig oly sokszínű birtokjogi helyzet is némileg egyszerűsödött: az addigi püspöki városrész mellett az ún. Királyfóldje lett ezután a 1 A levéltár történetéhez: Győr Város Levéltára. Felelős szerkesztő: Bana József. (Városi Levéltári Füzetek 2.) Győr, 1999. 6-38. A város egykori irataiból fél tucat oklevél maradt napjainkra. 2 Fügecli Erik: Győr városának 1271. évi kiváltságlevele. Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Dávid Lajos-Lengyel Alfréd-Z. Szabó László. Győr, 1971. 111-117. 1 Lengyel Alfréd: A középkori Győr. In: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Dávid Lajos-Lengyel Alfréd-Z. Szabó László. Győr, 1971. 81-108. A korábbi szakirodalom eredményeinek áttekintésével: Cecsényi Lajos: Győr középkori helyrajzáról (adatok és kérdőjelek). Győri Tanulmányok 5. Szerk.: Cziglényi László. Győr, 1983. 29-44. Győrnek a Nyugat-Dunántúl városhálózatában betöltött helyéről: Kubinyi András: Csepreg a Nyugat-Dunántúl középkori városhálózatában. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk.: Dénes József. Csepreg, 1996. 140-144. 4 Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1 600-1605. (Városi Levéltári Füzelek 4.) Győr, 2001. Különös tekintettel az addigi szakirodalmat is áttekintő bevezetőtanulmányra: 5-15. 5 Gecsényi Lajos: i. m. (lásd a 3. jegyzetben) 39.