Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 28/2006 (Győr, 2006)

GYŐR MÚLTJA - Bana József:A jobboldali szervezetek története Győr megyében (1933-1935)

számítás 1932-t tartja az indulás évének, mikor is Meskó Zoltán volt kisgazdapárti képviselő alakította meg Nemzeti Szocialista Pártját. A Meskó-Pálffyszövetség társulása azonban csak 1933-ban vezetett eredményre. Feltűnő, hogy a megyében a beszervezettek között rengeteg a korábban baloldali érzelmű, szociáldemokrata, kommunista elem. Agyőrieknek pedig a többsége közülük került ki. Ezek nem meggyőződéses szociáldemokrata vagy kommunista, hanem - mint a jelentések többsége is bizonyítja - baloldali érzelműek, akiknek csak csekély része volt tagja a szociáldemokrata pártnak. Többségük csak hallgatója volt a korábbi szociáldemokrata gyűléseknek, és mint politikailag megbízhatatlan baloldali gondolkodású volt nyilvántartva. A pártvezetők célja volt, hogy minél nagyobb tömegeket toborozzanak, ezért válogatás nélkül vesznek fel bárkit. Módszerük nem a meggyőzés, hanem a „hitleri meggyúrás", megdolgozás; aminek lényege néhány kérdés: zsidókérdés, szervezés, tőke, földosztás szüntelen ismétlése, szajkózása, szájbarágása. Mondván, hogy a legnagyobb hazugságot is elhiszik, ha azt naponta elismétlik. A vezérek és alvezérek egymás között felosztják az alkalmazott demagógiát témák szerint. Ennek értelmében Csányi Antal a zsidókérdésről és a jövedelmek maximalizálásáról, dr. Hauer József ügyvéd a szervezésről és a párt programjáról, Ertl István pedig a tőkés társadalomról szónokolt. A téma minden ülésen azonos volt, s az előadók mindig ugyanarról beszéltek. Ertl „baloldali fasiszta", aki komolyan vette a földosztást és tényleg „fehér bolsevizmust" akart, de őt is eltávolítják a pártból. Györkös István az újvárosi csoport szervezője tehetséges demagóg, aki otthonosan mozog minden területen és ő is a radikálisok közé sorolható. Nem véletlen, hogy az újvárosi csoport ülésein vannak a legtöbben. (Györkös 1940 után majd a Szálasi mozgalom győri vezetője lesz.f

1 Győr városban és a falvakban kezdettől fogva képviselve volt a pártban a kispolgárság, valamint az értelmiség, azaz „intelligencia". Falun viszont sok volt kisgazda is tagja lett a pártnak. A beszervezettek nagy száma nem jelenti, hogy ennyi fasiszta lett volna a megyében. Ugyanis a valóban baloldaliak később otthagyják a pártot, a többség nem más, mint a demagógiával, ígéretekkel félrevezetett egyszerű parasztok és munkások, akik nem ismerték fel, mert nem is ismerhették fel a valóságot. Ők csak a célt látták, a programot, valamint munkát, földet, tisztességes bért akartak, nem ők tehetnek arról, hogy félrevezették őket. 1934-től 1935-ig. A nyilas mozgalom kezdeti évei Festetics Sándor gróf 1933 decemberében kilépett a kormánypártból és a szélsőjobboldali nyilas mozgalom élére állt. Szövetkezett a Meskó-Pálffy-párttal, és az 1934-es esztendőre ő lett a nemzetiszocialisták országos vezére. Kezdetben a szélsőjobboldallal szemben a Gömbös-kormány is azt a politikát folytatta, amit a Károlyi-kormány alakított ki. Ahogy fokozta a vidéki szociáldemokrata és kisgazdapárti szervezkedés ellen a hatósági erőszakot, engedte, tá17 Kónya Sándor: Gömbös kísérlete totális fasiszta diktatúra megteremtésére. Bp. Akadémiai Kiadó, 1968. (201 p.) 10-110. p.