Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Második tárgyalási nap 7957. július 25.

Mi tehát október 31-én összehívtuk a dolgozókat, hogy munkástanácsot választunk, nem akartuk ugyanis, ha emiatt valamiféle nyomást, vagy kényszert gyakoroltak volna velünk szemben a nemzeti tanácstól. Csincsák Endre itt vetette fel azt, hogy az egész országban különböző pártok alakulóban vannak és ezért a munkástanácsot is ennek megfelelően pártállások szerint kell újjáalakítani. Ezt követően egy jelölő bizottság alakult, amelynek tagjai voltunk: én, Csincsák Endre és még két személy. A jelölő bizottság az új munkástanácsba a személyeket javasolta és felolvasta a jelölt neveket. Akinek a nevét olvasták, annak fel kellett állnia és a plénum előtt meg kellett mondania azt, hogy vállalja-e a munkástanács tagságát, ha igen, akkor meg kellett mondania azt is, hogy milyen párt nevében kíván működni. Én ezt az egészet megvallom őszintén, nagyon érdekesnek tartottam, mert magát októberig kommunistának tartó több személy egészen más párthoz tartozónak vallotta magát. A választás megtörténte után az új munkástanács tagokból egy hét tagú intézőbizottságot választottunk, ezek közül négy doktor volt, három pedig értelmiségi. A választáskor én megmondtam a dolgozóknak nyíltan azt, hogy ha az eddigi működésemmel meg vannak elégedve, akkor engem válasszanak meg elnöknek, mert ilyen időben nem mindegy az, hogy kire hallgatnak a dolgozók. Én ezt nem azért mondtam, mert én karrierre törekedtem volna, hanem azért, mert állítom azt, hogy én nálam csak jobboldalibb emberek kerülhettek volna elnöknek.

14 Én ezt mondtam a dolgozóknak, az igaz, de nem erőszakoskodtam azért, hogy én legyek az elnök. November 1-je előtt való valamelyik napon Cseh Pistával és Horváth Mihállyal kimentem a vagongyárba és ott a munkástanáccsal beszéltem arról, hogy a városházán tűrhetetlen a helyzet és erre felhívtam a figyelmüket. Ekkor Szigethy Attilát is kihívattam a vagongyárba és a vele való megbeszélésen tették meg a vb intézkedéseket.

15 A második munkástanács sem foglalkozott komolyabb ügyekkel. Az egyik munkástanács ülésen, amely november 2-án volt, javaslat volt, hogy a munkástanács alakuljon át fegyelmi tanáccsá és az egyes dolgozók ellen beérkezett bejelentéseket vizsgálja felül. A fegyelmi tanáccsá való átalakulást az intézőbizottság egyöntetűen hozta javaslatba. Én elnököltem ezen a gyűlésen és beszédemben kitértem arra, hogy az országban milyen nagy változások mentek végbe. Ezt követően az intézőbizottság javaslatát tolmácsoltam akkor, amikor a dolgozókkal közöltem azt, hogy az apparátusbeli dolgozók politikai magatartását, ÁVO-s voltát vizsgálják felül, mert ennek fennforgása esetében a dolgozót azonnali hatállyal el kell bocsátani a megyei tanácstól, mert jelenléte kompromittálná a munkástanácsot. A továbbiak során egyes személyek felülvizsgálásánál kértem annak eldöntését, hogy jelenlétük kívánatos-e egy-egy munkakör betöltésére.

16 A november 2-i gyűlésen a megyei tanács dolgozóinak felülvizsgálása úgy történt, hogy a tanács dolgozóinak a nevét felolvasták és erre történtek a bejelentések. Hajói emlékezem, akkor a listát Csincsák Endre kezelte. Ezt követően az illetőnek el kellett hagynia a termet, ha