Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Első tárgyalási nap 7957. július 24.
Jegyzetek 1. A megyei és a budapesti fővárosi bíróságon népbíróságok felállítását elrendelő, 1957. július 3-tól 1961. április 16-ig hatályban lévő 1957:34. törvényerejű rendelet értelmében állították fel a népbírósági tanácsot a Győri Megyei Bíróságon. A forradalom és szabadságharc résztvevőinek szigorú és gyors megbüntetését szolgálni hivatott rendelet növelte a kiszabandó büntetési tételeket, korlátozta a védelem lehetőségeit, miközben parttalanná tágította a nem megfelelő ítéletek súlyosításának lehetőségét. 2. A bírósági lajstromszám első két számjegye (a két nulla) azt jelzi, hogy az ügy iratait a titkos ügykezelésre vonatkozó szabályok szerint kellett kezelni. Az évszám utáni kettes szám azt jelzi, hogy ez a jegyzőkönyv az előkészítő ülést (ennek jegyzőkönyve nem került eddig elő) követő második akta az ügyben. 3. A tárgyalást a Győri Megyei Bíróság első emeleti nagy tanácstermében tartották, arra a perbe fogottak közveden rokonainak is sikerült bejutniuk. 4. A megyei (és fővárosi) népbírósági tanácsok a különtanácsot vezető hivatásos burából, valamint két népbíróból álltak. A tárgyalást a szakképzett bíró vezette. 5. A népbírósági törvényerejű rendelet 31. §-a úgy rendelkezett, hogy a „polgári és katonai büntető eljárás során, ha azt az állam érdekének megóvása különösen indokolja, meghatalmazott vagy kirendelt védőként csak az az ügyvéd járhat eL akit az igazságügy-miniszter az e célra összeállított jegyzékbe felvett." A vonatkozó rendelkezés miatt előfordult, hogy a vádlottak, mivel az általuk választott védő nem védhette őket, inkább kérték védő kirendelését, ezzel anyagilag kevésbé terhelték a családot. 6. Lásd az 1. számú dokumentumot. 7. Berger Sándor életrajzi adatait tendenciózus szelekcióval rögzítette a bíróság, a lényeges személyi adatokon kívül szinte kizárólag csak a világháborúban való részvételére koncentrálva. Elhallgatta, hogy munkás származásúnak számított, hogy apja 1945 óta tagja volt a kommunista pártnak, amelyben helyi tisztségeket is betöltött (a Győr-révfalui pártszervezet párttitkára volt). Kimaradt, hogy 1945 tavaszán Magyarországon, nem harcoló alakulat tagjaként került szovjet hadifogságba, ahonnan csak 1947 októberében tért haza, valamint hogy ugyanebben az évben tagja lett az MKP-nak, majd az egyesülést követően 1949-ig az MDP-nek is, illetve hogy párttitkár és szemináriumi előadó is volt — az 1957. március 7-i rendőrségi kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint. 8. Berger Sándort 1957. február elején karhatalmisták súlyosan bántalmazták, ezért, noha minden készen állt a rendőrségi vizsgálat megindításához, csak viszonylagos felgyógyulása után vették őrizetbe. 1957. február 26-án - őrizetbe vétele előtt egy nappal — a Richards munkástanácsának elnökeként írta alá azt a megállapodást, amelyet a munkástanács az üzem élére választott igazgatóval, Rudolf Lászlóval kötött. 9. Tóth Istvánt 1957. január végén elbocsátották a Győr-Sopron Megyei Tanácstól, ezt követően letartóztatásáig ügyvédként dolgozott. 10. Tóth Istvánt valójában egy nappal később, április 13-án éjjel tartóztatták le. 11. Az 1956. december 13-án hatályba lépő, a későbbiekben többször módosított 1956. évi 31. számú törvényerejű rendelet intézkedett az intemálótáborok újbóli felállításáról. (1953-ban Nagy Imre oszlatta fel a világháború óta működő internálótáborolat.) A közbiztonsági őrizet bevezetésének célja a forradalmi ország visszarettentése volt a további ellenállástól, a rendőrség előszere-