Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt
volt szükség, hiszen Berger Sándor vallomásai után a rendőrség megszerezte a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésein felvett jegyzőkönyvek fotómásolatát, valamint a megyei tanács munkástanácsának dokumentumait, és a Berger ügyében felvett jegyzőkönyvek is elégséges terhelő adatot tartalmaztak Tóth, majd később Csincsák őrizetbe vételéhez. Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárás célja nem az igazság felderítése, hanem a perbe vontak megbüntetése, elítélése, a forradalomban tevőlegesen vagy passzívan részt vevő győri társadalom megfélemlítése volt, nem érdektelen számba venni a három főszereplőnek a korabeli iratokból és későbbi visszaemlékezéseikből rekonstruálható történetét. Berger Sándor a Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyárban (Győrött használatos korábbi nevén a Richardsban 32 ) dolgozott textiltechnikusként, helyettes művezetői beosztásban. Semmi adat nem merült föl arra, hogy miként vélekedett az október 23-i budapesti eseményekről, hogy mit csinált október 26-ának reggeléig. Egyetlen forrás tesz említést arról, hogy Berger már az október 25-i tüntetésen is részt vett, jelen volt a szovjet emlékmű ledöntésénél, és ő javasolta a tömegnek, hogy vonuljanak a börtönhöz és szabadítsák ki a politikai foglyokat. 33 Noha a feljegyzést láttamozta a vizsgálati alosztály helyettes vezetője, és az irat bekerült Berger vizsgálati dossziéjába, ezzel kapcsolatos további nyomozásnak nincs nyoma, őt magát nem kérdezték a 25-i tüntetésről, és a tanút sem idézték be a bírósági tárgyalásra, akinek vallomását tartalmazta a feljegyzés. Vélhetően a vizsgálatnak a korai szakaszában, amikor még nem dőlt el, hogy pontosan milyen cselekmények elkövetésével vádolják Bergert, és hogy rendelkezésre áll-e elegendő terhelő vallomás az elítéléséhez, készült a szöveg, de amikor kiderült, hogy nincs rá szükség, félretették, és csak figyelmetlenségből maradt benne a vizsgálati dossziéban. Október 26-án reggel a Budapestről érkező hírek és az előző nap a városban történtek hatására feszült volt a helyzet Győrött. Egymás után álltak le a gyárak, vonultak ki a dolgozók, noha a megyei pártvezetés rendkívüli megbízottakat küldött a fontosabb üzemekbe, hogy igyekezzenek a zavartalan munkavégzést biztosítani. A megye vezérkara a megyeházán tartott válságértekezletet, innen vitte át őket a tüntetők árja Győr földrajzi-politikai központjába, a városházára. 34 Feszült volt a helyzet a Richardsban is, a munkások inkább az eseményeket, a híreket vitatták, mint dolgoztak, a vállalat vezetői visszavonultak az igazgatói irodába. Mindenki a rádiót hallgatta, amely reggel óta többször hírül adta, hogy hamarosan 32 A munkástanács kezdeményezésére 1957 januárjában az üzem felvette nevébe a régi nevet: Richards Finomposztógyár, Győr. A munkástanács 1957. január 12-i ülésének jegyzőkönyve. GYML, A Richards Finomposztógyár munkástanácsa, 1957. 33 Berger Sándor őrizetessel kapcsolatos feljegyzés. Győr, 1957. április 6. TH, V-142088. 34 Szakolczai Attila: A győri 1956. Győr, 1956.1. 17-19. o.
