Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Szakolczai Attila: Munkástanács-vezetők pere a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt
ték a november 20-i csornai gyűlésen. Azonban Sárosi János ekkorra már megrendült pozíciója kevésnek bizonyult ahhoz, hogy ezt a nagyon gyenge lábakon álló vád-koncepciót bíróság elé tudta volna juttatni, ráadásul lehetetlennek tűnt nyílt eljárásban bizonyítani a vádlottak bűnösségét Markó Gyula megyei tanácselnök elmarasztalása nélkül, márpedig az 1957 nyarára a megyei tanács éléről már elmozdított, jogtanácsosként dolgozó Markónak elegendő kapcsolati tőkéje maradt ahhoz is, hogy az ellene 1957 végén indított rendőrségi vizsgálat se jusson el ügyészi szakba. 16 Az ügyészi vizsgálat során így ismét módosult a per tárgya, pontosabban a korábbi egyetlen fő tárgyat (BM megyei főosztályának elfoglalása és lefegyverzése, majd később a csornai járás tanácsainak szétverése) több kisebb tárgy sorozata (az említetteken túl a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésein tett kijelentések, szakszervezeti választás kikényszerítése a megyei tanácson, ugyanott csatlakozás a Nagy-budapesti Központi Munkástanács meghirdette negyvennyolc órás sztrájkhoz stb.) váltotta föl, és megtörtént az utolsó személyi változás: az ügyészség elejtette a vádat a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárával, Gönczöl Gyulával szemben, ellenben az utolsó pillanatban bevonta a Berger és társai eljárásba az eddig tanúvallomásokban sem igen említett Csincsák Endrét. 17 Csincsák bevonására a készülő reprezentatív perbe több szempontból is szükség volt. Egyfelől, noha a másik két vádlott is értelmiségi volt, Csincsák volt az egyetlen, aki származását tekintve is ebbe a forradalom leverése után nagyon rossz szemmel nézett kategóriába tartozott. Másfelől rajta keresztül lehetett szélesebbé tenni az ívet: az „ellenforradalom" október végi hatalomra jutásától, az „ellenforradalmároknak" a megyei tanács végrehajtó bizottságába való „befurakodásán" keresztül a decemberi utóvédharcokig, a forradalom utolsó országos akciójáig, a december 11-12-i kétnapos sztrájkig. Az ügyben keletkezett legkorábbi keltezésű nyomozati irat, a Tihanyi Lajos államvédelmi százados meghallgatásáról készített feljegyzés (Tihanyi tanúvallomásáról, amennyiben egyáltalán készült jegyzőkönyv, az nem maradt fenn az iratok Határozat a nyomozás befejezéséről. Győr, 1957. május 30. TH, V-142088, Berger Sándor vizsgálati iratai (a továbbiakban: V-142088). 16 A csornai szál viszonylagos leértékelődését mutatja, hogy Székely Sándort, a csornai nemzeti bizottság első fokon 1957 tavaszán elítélt vezetőjét nem hallgatták ki sem a rendőrségi vizsgálat során, sem a bírósági szakban. Feltehetően azért sem, mert a csornai ellenforradalom" vezetőjeként elítélt Székely 1956 késő őszén szembekerült Bergerrel, aki így egy nyílt tárgyaláson vélhetően hivatkozott volna erre, mint szerepvállalására a politikai konszolidáció érdekében. 17 1957. július 3-án kelt a határozat az addig közbiztonsági őrizetben tartott Csincsák Endre előzetes letartóztatásba vételéről, és az ügyészség alig két hét múlva, július 18-án terjesztette a népbíróság elé a vádirat szerepét betöltő ügyészi feljegyzést.
