Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Az ítélet írásba foglalt szövege 1957. augusztus 2.

gaszkodott. Székely Sándor a saját embereit javasolta az új vb-ba, amelyekkel dr. Tóth István II. r. vádlott egyetértett és kooptálás útján biztosította helyüket a vb­ban. Az eddig be nem töltött vb funkciókat is hasonló módon töltötték be és csupán egyetlen helyet hagytak meg dr. Tóth István javaslatára a párt számára. Az ülés befejezése után a győri küldöttek még ellátogattak egy-két községbe, ahol ugyancsak ellenőrizték a vb munkáját. Győrbe visszatérve másnap beszámol­tak Markó Gyulának a Csornán végzett munkájukról, amelynek során Markó Gyula vb elnök kijelentette, hogy egyetért azzal. Később, amikor Markó Gyula tudomásá­ra jutott a Csornán végzett munka tényleges formája, akkor a következő napokban Berger Sándorral együtt kiszálltak Csornára, ahol Markó kifogásolta azt, hogy Szé­kely Sándor mint vb elnök működik és kijelentette, hogy Csornán Schlaffer Ferenc a vb elnök. 27 Ekkor Berger Sándor azt mondta Székely Sándornak, hogy „ne akar­jál te vb elnök lenni, maradj a háttérbe, tegyél úgy, mint én Markóval, ellenőrizd a vb elnök munkáját, ha valamit nem úgy csinál, lökd oldalba hátulról, mint ahogy én teszem Markó Gyulával." A megyei tanács munkástanácsának képviseletében dr. Tóth István és dr. Csincsák Endre vádlottak a vb üléseken rendszeresen részt vettek, ahol hozzászól­tak s ténykedést fejtettek ki. 1958. november 24-én megjelent az 1956. évi 25. sz. törvényerejű rendelet arról, hogy mi a munkástanácsok hatásköre, feladatköre és hol szervezhető munkástanács. Ez a törvényerejű rendelet megszünteti a munkásta­nácsokat a nem termelő szerveknél, így a hivatali szerveknél is. Sürgősen tehát arról kellett gondoskodni, hogy a törvényerejű rendelet által megszüntetett munkás­tanács, ha nem is legálisan, de illegálisan élhessen, ezért dr. Tóth István a rendelet megjelenése után összehívta a munkástanács tagjait és elhatározták, hogy új szak­szervezeti bizottságot fognak választani. Ezt az elhatározást dr. Tóth István megbe­szélte Dávid István akkori szakszervezeti bizottsági elnökkel, akit azon a címen ­illetve az egész szakszervezeti bizottságot - hogy nem képviselik a dolgozók érde­keit következetesen, újjá akarnak választani. Néhány, a szakszervezeti szervezeti szabályzatban lévő kérdés megvitatása után elindították a munkát, az új szakszervezeti bizottság megválasztására. Olyformán szervezték meg, hogy az egyes osztályokon megválasztott személyekből fogják összeállítani a listát, melyre majd szavaznak. Ezt megelőzően még, mivel a szak­szervezeti bizottság újraválasztásához a szakszervezeti tagok 2/3 részének a hozzá­járulása szükséges, aláíróíveket bocsátottak ki agitációk alapján, hogy ezzel a szük­séges aláírásokat megszerezzék. A szakszervezeti szervezeti szabályzat azt is ki­mondja, hogy a választás csak a felsőbb szerv jóváhagyásával és ellenőrzésével történhet. Ezt nem eszközölték, más úton-módon jutott a területi bizottság titkárá­nak tudomására a gyűlés, aki azután megjelent az 1956. december 10-re összehí­vott szakszervezeti taggyűlésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom