Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Ügyészi feljegyzés (vádirat) 1957. július 18.
7. 1956. október 26-án nemcsak a budapesti hírek bolygatták fel Győrt, hanem az előző napi helyi események is. Október 25-én a megyei börtön előtt a foglyok szabadítását követelő tüntetőkkel szemben fegyvert használt a helyszínre érkező államvédelmisekből és rendőrökből álló vegyes alakulat, három fiatal életét vesztette, többen megsebesültek. Kézigránátot dobtak a megyei pártbizottság előtt követeléseik megválaszolását várók közé is, itt azonban nem történt komolyabb sérülés. Az október 26-án tüntetők tehát egyidejűleg tiltakoztak az ellen, hogy Budapesten harcba vetették a szovjet hadsereget, és hogy Győrött a fegyvertelen tüntetők közé lőttek. A győri tüntetés kezdetekor Mosonmagyaróváron még nem dördült el a közel félszáz halálos áldozatot követelő sortűz. 8. A Richards korabeli hivatalos neve Győri Gyapjúfonó és Szövőgyár volt, az eljárás során azonban mindenki következetesen a Richards nevet használta. A munkástanács 1957. január 12-i ülésén úgy határozott, hogy tekintettel arra, hogy a zömmel exportra termelő gyár termékeinek külföldi értékesítését megkönnyíti a piacra korábban már bevezetett, ismert név használata, újból felveszik a Richards nevet A gyár hivatalos neve egy ideig: „Richards" Finomposztógyár, Győr volt. 9. Az ötvenhatos tüntetéseknek általános követelése volt (mint általában a forradalmaknak), hogy a politikai foglyokat bocsássák szabadon. 1956-ban az egyetemisták és főiskolások általános központi, kezdeményező és hírvivő szerepe miatt ez leggyakrabban a letartóztatott diákok szabadon bocsátásának követeléseként jelent meg, függedenül attól, hogy ténylegesen voltak-e diákok letartóztatásban. 10. A Minisztertanács 1953. július 17-én hozott döntést (500/6/1953.) az ÁVH mint önálló szerv megszüntetéséről, a hatóságot a Belügyminisztérium fennhatósága alá rendelték (a határozatot nem hozták nyilvánosságra), ám az ÁVH számos szempontból megtartotta szervezeti különállását Ekkor alakultak meg a fővárosban és a megyékben az egységes belügyi főosztályok (élükön többnyire államvédelmi tisztekkel), amelyek az államvédelmi, rendőri, büntetésvégrehajtási, légoltalmi és tűzoltói feladatokat irányították az adott területen. 11. A főosztály hátsó kapujánál, a gépkocsibejárónál, amelyen keresztül a tömeg behatolt az épületbe, miközben képviselői az államvédelmi és rendőr tisztekkel tárgyaltak a követeléseikről. 12. Ezen deskripció szerint Berger Sándor nem lehetett a tömeg vezetője a főosztály elfoglalásakor, hiszen „a tömeg már megszállta a gépkocsikat és ütlegelni kezdte az államvédelmi beosztottakat", amikor Berger megérkezett a főosztály udvarára. 13. 1956-ban hivatalosan Rákóczi laktanya. Az eljárás során a két elnevezést egyaránt használták. 14. Tihanyi Lajos államvédelmi százados a BM Győr-Sopron Megyei Főosztály vezetője volt a forradalom kitörésének idején. 15. A főosztályra beengedték tárgyalni a tüntetők küldöttségeit, majd az épület elfoglalása után többen benyomultak a tömegből A szövegből nem derül ki egyértelműen, hogy az ügyészi feljegyzés e passzusa a küldöttekre vagy a főosztályt elfoglaló felkelőkre utal Délutánra a Juhász Lajos százados vezette honvédek eltávolították a civileket az épületből, az őrzését a katonaság vette át 16. A vád szempontjából nagyon fontos állítás: Berger tevékenységét a főosztályon hivatalos eljárásként írja le, azt állítva ezzeL hogy Berger kezdettől vezető szerepet töltött be a győri „ellenforradalmi" eseményekben. A honvédség délben — hozzávetőleg a főosztály elfoglalásával egy időben - elfogadta a Szigethy Attila vezette GYNT irányítását, a
