Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Hetedik tárgyalási nap 7957. július 31.
Jegyzetek A védelem azon az alapon kérte a kevésbé súlyos minősítés alapján elbírálni Berger Sándor tevékenységét, hogy Berger sem a főosztály lefegyverzésekor, sem a megyei tanács végrehajtó bizottságában nem játszott vezető szerepet. Noha 1957 januárjában ő lett a Richards munkástanácsának elnöke, ez nem vonhatta maga után a halálos minősítést, mivel Berger üzemi munkástanács-tagi tevékenysége nem képezte részét a vádnak. A védelem ezen beadványokkal ezt igyekezett bizonyítani, hogy Berger Sándor becsületes, élenjáró dolgozó volt, és javasolja ezt enyhítő körülményként mérlegelni az ítélet meghozatalakor. Tóth István nem is tagadta az eljárás során, hogy ő volt a megyei tanácson alakult munkástanács elnöke. Védője azon az alapon kérhette cselekményét az enyhébb büntetést lehetővé tevő minősítés szerint elbírálni, hogy a munkástanács nem volt döntéshozó testület, nem vette át a végrehajtó bizottság szerepkörét, csak végrehajtója volt a nemzeti tanács határozatainak. 4. Csincsák Endre védője csak azt látta bizonyított ténynek, hogy Csincsák az új szakszervezeti vezetőséget megválasztó gyűlésen bejelentette, hogy a maga részéről csatlakozik a negyvennyolc órás sztrájkhoz, ami a korabeli jogalkalmazás szerint elegendő volt a népi demokratikus államrend elleni gyűlölettel elkövetett izgatás bűncselekményének megállapításához. 5. Csincsák védekezése azért nem volt szerencsés, mert a helyzet zavarosságára való hivatkozást az értelmiségiektől általában nem fogadták eL ráadásul ő leginkább elbírált tettét jóval a Kádár-kormány megalakulása, sőt azt követően követte ef hogy az MSZMP ideiglenes vezetősége ellenforradalomként értékelte az eseményeket, vagyis amikor Kádárék szerint már mindenkinek tisztán kellett látnia a helyzetet.
