Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)
Hatodik tárgyalási nap 7957. július 30.
zatot soha. A határozatokat mindig a munkástanács hozta. Természetesen a határozatokat azért hozta, hogy azok végrehajtásra kerüljenek. Mi a leltározás tekintetében olyan határozatot hoztunk, amelyet a nemzeti tanács tudtunk nélkül már régen végrehajtott. Állítom, hogy a határozatban elírás következtében került be a „megszüntetés" szó. Tóth vádlott kérdésére tanú: Tóth Istvánt a munkástanács üléseken le lehetett szavazni. Tóth vádlott: Markó Gyula esetében is leszavaztak, amikor én azt akartam, hogy Markó osztályvezető legyen. Tanú: erről én nem tudok, erre nem emlékezem, bizonyára akkor nem voltam jelen. Arra sem emlékezem, hogy Tóth tett volna javaslatot arra vonatkozóan, hogy a szovjet csapatoknak táviratot küldjön a megyei tanács. A tanúhoz több kérdés, észrevétel nincs, a bíróság kihallgatását befejezte. Költség nem merült fel. C. István tanú: (...) személyzeti csoportvezető a megyei tanácsnál, mindhárom vádlottat ismeri, érdektelen. November 2-án Tóth István közölte velem azt, hogy a személyzeti csoport megszűnt és én mint munkaerőgazdálkodási előadó fogok dolgozni. Én Tóth Istvánt régebb óta ismerem már. Szülei egyszerű emberek, akik nehezen taníttatták ki őt. Én Tóth Istvánt nem ismertem úgy, mint aki a rendszernek ellensége lenne. Állítom, hogy október végén olyan anarchia volt itt, hogy október 30-a után már Tóthék sem voltak urai a helyzetnek. Én már 30-a után 19 nem is igen mentem be munkahelyemre. Mezei József eltávolítása után nekem Tóth azt mondta, hogy nézzem meg Mezei családját, hogy nincs e valamire szükségük. Én ezt úgy vettem tőle, mint aki emberiességből teszi, nem pedig azért, mert a kommunistákat üldözi. Az első munkástanács megválasztásánál én nem voltam jelen, csak később értesültem arról, hogy engem is beválasztottak abba. Pár napig működött, amikor új munkástanács választás volt. A második munkástanácsba mi kommunisták már nem kerültünk be a nemzeti tanács nyomása miatt. Én egyik munkástanács ülésen sem vettem részt. Arról van tudomásom, hogy jó néhány elvtársat elbocsátott a munkástanács, de erről csak később a jegyzőkönyvekből szereztem tudomást. Én őszintén szólva nagyon meg voltam rémülve, mert én az 1919-es fehérterror gyakorlatából tudtam azt, hogy a kommunistákra milyen sors vár. December 10-én beteg voltam, így a szakszervezet vezetőségi választáson nem vettem részt. December 10-ét megelőző időben bent voltam a hivatalban és a sztrájk második napján is bementem. Nekem az a véleményem, hogy amikor a kormány megszüntette a hivataloknál a munkástanácsokat, akkor a megyei tanács munkástanácsa igyekezett