Győr 1956 III. - Győri Tanulmányok. Dokumentumgyűjtemény 27/2002 (Győr, 2002)

Harmadik tárgyalási nap 7957. július 26.

24. A főosztály hátsó, gépkocsi bejáratát, az épület elfoglalásakor. 25. Jellemző, hogy Lautner milyen pontos meghatározást tud adni egyes, a főosztályon tartózkodó civilekről (volt nyilas főjegyző), de az illető neve egyetlen forrásban sem maradt fenn, vagyis a kijelentésnek semmi más célja nem volt, mint közvetve súlyosbítani a Berger ellen emelt vádat ilyen emberek, osztályellenségek tartoztak az irányítása alá. 26. Lukács István főhadnagyot 1957-ben tízévi börtönbüntetésre ítélte a Győri Katonai Bíróság Nagy Andor százados vezette tanácsa ítéletét másodfokon hétévi börtönbüntetésre mérsékelték, 1962 áprilisában kegyelemmel szabadult. 27. Veszprém megye, ajkától északra. 28. Lautner ezen elszólása is bizonyítja, hogy október 26-án védőőrizetbe vették az államvédelmiseket, hiszen a maroklőfegyvert megtarthatták, ami ellenkező esetben elképzelheteden lett volna 29. A Berger Sándor ügyében Lautner István tanúvallomásáról felvett rendőrségi jegyzőkönyv ilyen kijelentést nem tartalmaz. 30. Október 26-án több küldöttség is járt az épületben, azonban nem valamilyen előzetesen elkészített forgatókönyv szerint, hanem véletlenszerűen, ahogy az egyes csoportok eljöttek a városháza előtti térről. Péntek Lajos tanúvallomása mindazonáltal szemléletesen mutatja a követelések radikalizálódását egyes letartóztatottak szabadon engedésének követelésén indulva az előző napi lövetés felelőseinek kiadatásáig. 31. Péntek Lajos eddig is a délutáni eseményekről beszélt, Berger Sándor a főosztály elfoglalásakor nem ment fel az épületbe, akkor nem beszélt Tihanyi Lajos századossal. 32. Varga Tibor volt a személyzeti osztály vezetője a megyei kapitányságon 33. Sindulár Pál rendőr százados 34. Lautner István vallomásában azt állította, hogy nem védőőrizetbe vették, hanem fogságba vetették őket 35. Az időpont pontos, ugyanígy emlékezett Lautner István is. 36. Az már nem Bergeréken múlott, hogy a Rákóczi laktanyába vitt államvédelmisekkel hogyan bántak a katonák. A Péntek Lajos említette rendszabályok az államvédelmisek - és egyben a katonák — biztonságát szolgálták, ottlétüket ugyanis, az általános AVH-eUenes indulatokra tekintettel igyekeztek titokban tartani, 37. E tekintetben ellentmondanak egymásnak a források, amelyek egyaránt valószínűsítik azt, hogy november l-jén szállították át az őrizetben tartottakat a rendőrkapitányságra, valamint azt, hogy november 2-án. Az átszállítás módját illetően eléggé egybehangzóak a tanúvallomások. 38. A felkelők éppen a főosztály hátsó kapuján keresztül hatoltak be a teljesen körülvett épületbe. Késő este ennek már nem volt jelentősége, a főosztályt szabadon elhagyhatta, aki akarta, illetve a tehergépkocsikról út közben is le lehetett szállni. 39. Az ún. szürke rendőrökkel szemben általában nem voltak olyan tömegindulatok, mint az államvédelmisekkel szemben. 40. Szembetűnő ezen a helyen a jegyzőkönyvek utólagos szerkesztettsége. A tanú nyilvánvalóan valakinek válaszolva erősítette meg, hogy Berger Sándort látta a főosztályon, amint vezető módjára intézkedett, de ezt a jegyzőkönyv nem tartalmazza. 41. Az őrségnek, vagyis a főosztály épületének biztosítására kirendelt honvédek részére.