Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Kriston Vizi József: A magyarországi játékkultúra állami támogatása a

Kriston Vizi József A magyarországi játékkultúra állami támogatása a 19. század második felében A fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő szórakaténusz játékmúzeum és műhely köszöntésére Az alábbiakban a történészek által „hosszú" 19. századnak nevezett időszak második felének egy metszetét, az 1867 és 1900 közötti intervallum játékkulturális jellemzőit kívánjuk összefoglalni. Tárgya tehát: a játék és a játszás, annak addig feltárt jellemző megnyilvánulási formái. Mindezt a címnek megfelelően a dualizmus kori Magyarország művelődés- és gazdaságtörténeti kereteibe ágyazottan kívánjuk szemlélni s láttatni. Nemtitkolt tervünk az is, hogy e korszak tanulságait kellő kritikai és elemző munka után a polgárosulás jelen ezred- és századfordulós vajúdásai közepette egy újabb értékteremtő program lehetséges (vagy éppen szükséges) alternatívájaként fogalmazzuk meg a közeljövőben. KISS ÁRON teljes terjedelmű és csonkítatlan tartalmú: Magyar gyermekjátékgyűjteményének újbóli kiadása

1 kapcsán a ma embere számos, a mű megszületésével, majd öntörvényű utóéletével kapcsolatos apró esemény összefüggéseit fedezheti fel. Gyermekek, de még inkább a velük foglalkozó felnőttek számára az 1850-1870es évek közötti periódusból tulajdonképpeni egyetlen hiteles, mondhatni „gyermekszabású" könyvként Gáspár János nagyenyedi pedagógus: Csemegék kisebb gyerekek számára című, 1847-től kezdve több, egyre bővülő tartalmú kiadást megért munkája említhető jó szívvel. Róla, erről szól elismerőleg 1874-ben Kiss Áron, az akkor éppen 29 esztendős nagykőrösi iskolaigazgató. Ezt, s az akkor már határozottan formálódó játékelveit hozza fel az Eötvös-i liberalizmus és egyfajta protestáns harciasság szellemétől vezérelve Kiss Áron, aki: A természetes fejlődés című vitairatában száll szembe Friedrich Fröbel téziseinek szolgai magyar követőivel, erőszakos terjesztőivel. Nem véletlenül tette, mivel ezt megelőzően rivalizálás és igen éles vita bontakozott ki a még 1848 előtt megalakult („régi") kisdedóvók egyesülete s a Németországban és Európa nyugati tájain gyökeret vert, s ezért nálunk is egyre divatosabb fröbeli „gyermekkertek" harcias nőegyletei között. A Fröbel-féle „gyermeki adományok" a játékos foglalkoztatás célszerűen elkészített, geometrikus tárgykészletei előbb kurrens import-áruként, majd - a külhonit hozva helyzetbe - itthoni gyártás révén élveztek különféle gazdasági kedvezményeket. Bár a pataki diákoktól a csipkelődés sohasem állt távol, most mégsem egy Kiss Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. (Bp. 1891.) Holnap Kiadó, Budapest, 2000. Hasonmás kiadás, (bev.: Kelemen Elemér; utószó Kriston Vízi József) - A kötet megjelenését a Millenniumi Kormánybiztos Hivatala, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Főváros XII. kerületének Polgármesteri Hivatala támogatta. - Kötet szerkesztők: Szentiványi Tibor és Kriston Vízi József.