Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

H. Orlóczi Edit: Utazócirkuszok Magyarországon a

tervezték (az általánosan elfogadott szabvány 13 m), az épületet és a műsort római hangulatúnak hirdették.

36 Egészen másfajta Hippodrom lehetett a Városligetben Reymetter Árpádé, melyről a szaklapban 1909-ben jelentek meg hirdetések. Artistaszezonja március 15-től november l-ig tartott,

37 az előadásokra 3-11 óráig került sor, de az üzlet reggeltől éjszakáig tartott nyitva. A 15 m átmérőjű manézsban lovaglási leckéket lehetett venni, hátaslovakat bérelni. Az újság címképe ábrázolja is a lovardát: urak és úrhölgyek lovagolnak egy manézsban, a magas piszni (a porondot körülvevő dobogó) és a fal közt lehet álldogálni, büfé, zenekar (4 rézfúvós, 1 dob), kördrapéria, díszek, zászlók láthatók a képen, középen két nagy lámpa lóg.

38 A másik sportág, melynek intézményesülési kereteinek kiépülésében már a reformkortól kezdődően fontos szerepet vállalt a cirkusz, a birkózás volt. A békés együttélés erőviszonyait példázza az a jegyzőkönyv, mely szerint Beketow Mátyás cirkuszigazgató városligeti épületét 1910 március 5-6-7. napjára készséggel és díjtalanul átengedte a Budapesti Posta- és Tisztviselők Sport Egyesületének az Európabajnokság amatőr birkózóversenyének megrendezése céljából.

39 Az első világháborúig a birkózás inkább a cirkuszporondon volt otthonos, a nagyobb versenyeket nagycirkuszok igazgatói hirdették meg. Néhány cirkusz nevében is szerepelt a „sport" kifejezés: Fekete Ede első Universal Sport Cirkusza; William & Fred Circus Sport; Sport Circus Varieté stb.

4 Emellett gyakorlatilag minden cirkusztípusban a legfőbb attrakciót jelentette a díjbirkózás. A vendégszereplés végére időzítették például a nemzetközi birkózóversenyt, mely természetesen ritka csemegének számított, s leginkább a nagyvárosokban fordulhatott elő. A társulatoknak azonban megvolt a saját atlétájuk, aki erőművészként dolgozott a műsorban, s a felhívások nyomán jelentkezett helybeli erős emberekkel birkózott meg az előadás végén. Az IAR-ben 1906-tól jelentek meg gyakran birkózók hirdetései,

41 eleinte inkább egyes birkózók hirdettek, a 10-es években viszont inkább birkózó csoportok ajánlkoztak, s a cirkuszigazgatók kereslete is csoportokra irányult (ez feltehetőleg pankráció jellegű előadás volt). 1910-ben női birokversenyt is hirdettek. E tanulmány nem foglalkozhat részletesen a sporttörténeti vonatkozásokkal, de legalább egyetlen nevet meg kell említeni: a Czája testvérek (József, János, Bertalan) a legnagyobb birkózó versenyeken szerepeltek, az első világháborút követően elnyerték a pesti ligeti kis cirkusz bérletét, az 1930-as, 40-es években pedig Magyarország egyik legnagyobb utazócirkusza volt a Czája Cirkusz. A cirkuszi birkózások gyakran a botrányos következményeikkel hívták fel magukra a figyelmet: 1893 októberében Nagy János cirkuszigazgatót leszúrták; Érsekújváron a helybeli jelentkező olyan súlyos belső sérüléseket szenvedett a birkózás so36

IAR 1893. 08. 10. 37 IAR 1909. 02. 10. 38 IAR 1909. 06. 10. 39 BFL 015321/1910. 02. 16. 40 SztT Besztercebálnya, Kolozsvár, Mezőtúr stb.; IAR útirány 1911. 06. 20., 1906. 04. 20. 41 IAR 1906. .09. 10.