Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Aradi Gábor: Népszerű játékok és szenvedélyes játékosok Tolna megyében a

Aradi Gábor Népszerű játékok és szenvedélyes játékosok Tolna megyében a 19. század ötvenes éveiben A címben jelzett téma alapját a Szekszárdi Városilag Kiküldött Bíróság iratanyagából vettem. Ez a bírói szint a kisebb kihágásokkal, bűnesetekkel foglalkozott. Ezekből a sokszor lényegtelennek tűnő ügyekből számtalan részletét ismerhetjük meg az akkori köz- és társadalmi élet szinte valamennyi területének.

1 A peranyag esetünkben is gazdag tárházát adja azoknak a történéseknek, melyekből megtudhatjuk, melyek voltak azok a „társas" játékok, melyekkel az adott korban az emberek szabadidejüket töltötték. Bírósági üggyé egy-egy játék többféle okból válhatott. Olykor-olykor megtörtént, hogy az egyes játékok résztvevői a küzdelem hevében egymást tettlegesen bántalmazták. Az is előfordult, hogy szóban olyan - finoman szólva - érveket sorakoztattak fel egymás ellen a türelmüket, önuralmukat vesztett játékosok, hogy egyik, vagy másik fél úgy érezte, méltó választ csak a bíróság segítségével adhat ellenfelének. Más esetekben azért kerülhettek a játék résztvevői a bírák elé, mert szórakozásuk tárgya olyan, az emberre ártalmas, a környezet biztonságát fenyegető, például tűzveszélyes eszköz volt, melynek használatától a polgárokat törvény erejével próbálták visszatartani. A bíróság előtt szereplő azon esetekben, melyek valamilyen módon kapcsolódtak a játékhoz vagy annak tárgyához, az utóbb említett eszközök miatt indított eljárások a kisebb hányadot jelentették. A nagyobb részt azok a játékok tették ki, melyeken belül külön lehetett választani a jog által engedett, illetve a jogilag tiltott szerencsejátékokat. A továbbiakban ezeket mutatom be néhány példa segítségével. A játék színhelyei igen sokszor a vendéglők, kocsmák, vendégfogadók voltak. Ezeken a helyeken, a rendszeresen összegyűlő emberek között mindig akadt vállalkozó, aki pár pohár ital mellett szívesen részt vett valamilyen tétre menő szórakozásban. Ezeket a közös tevékenységeket a szórakozóhelyek tulajdonosai is támogatták, megteremtve a szükséges feltételeket, hiszen ezzel is növelték az adott hely látogatottságát, vonzását, aminek következtében több bevételhez jutottak. Az egy kicsit is magára jobban adó vendéglő nem lehetett meg például biliárdasztal nélkül, amely általában is, de különösen a hosszú téli estéken remek időtöltést biztosított e játék résztvevői számára. A biliárdozás azonban időnként komoly küzdelemmé változott, különösen akkor, ha a győzelem értékét pénzben is meghatározták. Ilyenkor megnőtt annak a játékosnak a „becsülete", akinek játéktudása átlagon felüli volt. Abban az esetben, ha éppen a biliárdasztal közelében volt ez a személy, az egyik vagy másik fél megpróbálta őt egy-egy ütés erejéig bevonni a saját maga oldalán a partiba. A külső segítséget a magára maradt ellenfél természeA Gyón Tanulmányok 2000/23. számában bemutattam a kérdéses bíróság működését és elemeztem fennmaradt peranyagát (Aradi Gábor: Kis bűnök, kis büntetések - a Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése 1855-1858. In Győri Tanulmányok 2000/23. 7-23. p.)