Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Márfí Attila: Vándorszínészet a Dunántúlon, különös tekintettel Pécsre

ja, a baranyai születésű (Lőcs) Balogh István, majd Kilényi Dávid állt a fehérvári színjátszók élén.

15 Ezt követően, bár rövidebb ideig, Győr, Zalaegerszeg és Balatonfüred vette át a Pesti Magyar Színház átadásáig (1837) a nemzeti színészet szervezésének szerepét. Pécs sokkal később válik fontos, s a színjátszást befolyásoló tényezőjévé. Ebben az időszakban nem mint kezdeményező, hanem mint befogadó város vett részt a színművészet népszerűsítésében.

16 Bár a Mecsekalján is voltak úttörő és figyelemreméltó kezdeményezések a vándorszínészet meggyökereztetéséért vívott politikai és kulturális harcban. A vándorszínészet pártolása Pécsett Fontos hangsúlyozni, hogy a reformkorban (is) a vándorszínészet nem nélkülözhette a mecenatúrát, azaz a közvetlen anyagi és erkölcsi pártfogolást. S ez a mecenatúra a késő feudáliskor társadalmi viszonyainak megfelelően rendi alapokon nyugodott. Ezért mecénásként jelent meg a mindenkori államhatalom, a nemesség és a polgárság, s adott esetben, erkölcsi különállásuk ellenére is az egyház helyi képviselői.

17 Pécsett, hasonlóan Győrhöz, Székesfehérvárhoz, Sopronhoz, Eszékhez és a többi más dunántúli városhoz, a német ajkú polgárság gazdasági és politikai befolyása és vezető szerepe a meghatározó. Ezért a vándorszínészet pártfogásánál a helyi polgárok is hallatták a hangjukat, természetesen a birodalmi német truppokat támogatva. így a tradicionálisnak mondható vármegye-város (nemességpolgárság) ellentéteket tovább mélyítette és bonyolította a nemzeti és a német vándorszínészet pártfogásának kérdése, olykor egymással vetekve.

18 E kétpólusú hatalmi harcokban sokszor nem a mérleg szerepét vállalta fel az egyház. Állásfoglalásaiban többnyire a polgárság ellenében nyilvánultak meg. S ezzel óhatatlanul is a nemzeti oldalra került, de mindenekelőtt igyekeztek a katolikus erkölcsöket védeni. Ez történt 1817 elején is, amikor Johann Kübler német vándortársulati igazgató a saját költségén építtetett színkört az egyház által is elhanyagolt egykori Pálos Kolostor templomának főh aj ójában.

19 Az ünnepélyes évadnyitóra már nem kerülhetett sor, mert Király József megyéspüspök kiátkozással fenyegette meg a pártfogó városatyákat.

20 Talán ez volt a legmarkánsabb közbe15 1822-től Horváth József és Komlóssy Ferenc aligazgatók társigazgatókként álltak a társulat élén. Végül Komlóssy egyedül vezette a társulatot 1824., a hivatalos pártolás megszűnte után is. Magyar Színházművészeti Lexikon. I.m. 735. 16 Márfi Attila: Thália papjai Pécsett. I.m. 53. 17 Márfi Attila: A pécsi színjátszás nemesi mecénásai. In: Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Debrecen, 1997. Szerk.: Ódor Imre, Pálmány Béla, Takács Péter. 247. 18 Márfi Attila: Pécs szabad királyi város színházpártoló tevékenysége a reformkorban II. In: Comutatus 1995. VI. sz. Főszerk.: Agg Zoltán. Veszprém, 1995. 70-,71. 19 Baranya Megyei Levéltár Pécs Város Tanácsának iratai, továbbiakban BML. Pvt. ir. 323/1817, 852/1817. 20 A Püspöki Tanács a következő levelet küldte el a blaszfémiának minősített eset kapcsán a város vezetésének. „ Mind a mi Méltóságos Előjáró Urunk, s ugyanúgy mi jómagunk is lelkünk legnagyobb szomorúságával kaptuk a hírt: a pálosrendi atyák eltörölt rendjének templomát, amely fennállásának legelső kezdeteitők fogva Istennek volt szentelv, és jelenleg is ezeket az igéket viseli magán: Legszentebb Szentháromság számára, nem tudni, kinek az engedélyével, vagy kinek a költségén, vígszínházzá,