Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)
Katona Csaba: A „nemzet bárója", aki már életében legenda lett
párszor meglátogattam Sz. kisasszonyt, ki kedvesen fecsegett velem s nagyon megkedvelt. Egy bizalmas órájában két keze közé fogta arcomat, s így szólt hozzám: «Valamit mondok kicsikém: kerülje az asszonyok társaságát, kár lenne a maga tiszta lelkéért! Ne fecsérelje el életét könnyelműen és óvakodjék a színésznőktől!»" 24 A báró attól sem riadt vissza, ha soros áldozatát mások előtt kellett nevetségessé tennie. Ilyenekben pedig ugyancsak nem volt hiány sem Füreden, sem Pesten. Utóbbi helyszínen Rigondeau francia újságíró az alábbi eset után aligha fordult még egyszer Bizayhoz jótanácsért: „Egy franczia újságíróval (Rigondeau, kit a báró állhatatosan Fricandeaunak nevezett) elhitette, hogy holnap, midőn a belvárosi választók fáklyás zenével fognak tisztelegni Deák Ferencz ablakai alatt, régi szokás szerint a megválasztott képviselőjelölt az utczán czigány muzsika mellett a Rákóczi-indulót solóban fogja eljárni. Amit Mr. Rigondeau, mint a festői jelenet tanuja, legott apróra meg is irt az ő lapjának. Mikor a «Figaro» illető száma ide érkezett s a közönség nevetve is, felháborodva is olvasta azt a léha módon megeresztett bolondériát, a báró már messziről intett oda a franczia újságírónak, hogy: «Cheromant capendu!» Hogy mit jelent ez a mondás, Rigondeau ur nem értette. De nyilván maga a báró sem." 25 Igen valószínű, hogy Bizaynak helyenként ízetlen, néha már-már a durvaság határát is súroló tréfái is akadtak. Mégsem tudunk arról, hogy bárkit megsértett volna annyira, hogy az illető tartós haraggal viseltessen iránta. Talán épp az volt személyiségének titka, abban rejlett népszerűsége, hogy mindig megérezte, hol van az a határ, amit nem szabad átlépnie. Zichy Géza, akit füredi tobzódásai alatt kisebb vagyontól segített megszabadulni a báró, az alábbiakban összegezte véleményét önzetlen „mentoráról": „Bizai barátom gyámkodás végeredményben még is hasznos volt, engem nem vontak ki a közforgalomból." 26 „Igen szemtelenül viselte magát a színházban" Füreden különösen meghitt kapcsolatot ápolt Bizay az ottani színházakban, a Kisfaludy-féle első dunántúli kőszínházban, 27 illetve a Kiserdőben felhúzott úgynevezett Arénában 28 nyaranta fellépő társulatokkal. Ez néhány korábbi idézetből is kiderült, nem véletlen például, hogy az ifjú Zichy Gézát Sz. kisasszonyhoz, a drámai szendéhez próbálta „kiközvetíteni". A füredi színjátszás és a báró kapcsolatát kiválóan példázza az is, hogy volt rá példa: ő invitálta a fürdőhöz Blaha Lujzát: „Ma Z * ZICHY G.: 118-119. p. 25 POZRÓ: i. m. 345. p. 26 ZICHY G. i. m. 119. p. 27 A színházra nézve: FÁRA JÓZSEF: A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei. Zalaegerszeg, 1925. 28 „Balatonfürednek most két színháza van. A régit Kisfaludy Károly (sic!) indítványára építtette Zala- és Somogy megyék közbirtokossága, melyet azonban csak esős időben szoktak használni." K-S M-N [JÓKAI MÓR]: A balaton-füredi új nyári színház. Vasárnapi Újság, 1862. 30. sz. 353.
