Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)
Szentiványi Tibor: „Játékok és játszás a
se kell mennyi kárt okoztak és okoznak ezzel a gyermekek fejlődésében, mind a mai napig. Az ún. izomagyú „példaképek" mintaként állításával, a verekedés és mások életének veszélyeztetését népszerűsítő jelenetek propagálásával. A testépítő elfoglaltság mindenek feletti szerepeltetése nem az egészséges, kiegyensúlyozott testedzést segítette elő. Külön kell szólnunk az egyes játékfajták müvelésére alakult szerveződésekről, csoportokról, egyesületekről. Valamennyi néhány lelkes játékos kolléga kezdeményezése, fáradozása nyomán jött létre. Céljuk az adott játék iránt különleges vonzódást mutató felnőttek összefogása és rendszeres ismétlődéssel megtartott összejöveteleken ezekre vonatkozó ismeretek közreadása illetve bővítése. Az elmúlt 2030 évben az alábbi szervezetek jöttek létre a Bábozók Egyesülete, a GO-klub, az Origámi Egyesület, az Ólomkatonákkal foglalkozó modellező Egyesület, a Repülőgép modellezők Cavalloni Egyesülete, a Sárkányozók Társasága, a Szerepjátékosok Köre, a Táblajátékosok köre, a Tarokkozok köre, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság. Utóbbi alakulása idején még átfogó módon valamennyi játékos területtel és játék fajtával foglalkozott, az utóbbi időben azonban elsősorban babakészítés, gyűjtés és javítás tartozik érdeklődési körükbe. A felsorolás nem lehet teljes, mivel igen sok egy-egy játékra szakosodott egyesület, Klub jött létre. A felvállalt széles spektrum miatt nem tartozik az utóbbiak közé a MELEDA Klub, az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Karán, amelynek rendszeres összejövetelein, 20 év óta tanfolyami-továbbképző jelleggel hangzanak el előadások és tartanak vitákat. Néhány egyesület pedig igen-igen régóta működik, mondhatni patinás szervezetek, így a Bridzs Szövetség, a Vasútmodellezők Egyesülete mely a II. világháború után alakult, míg a Magyar Sakk Szövetség már a század első felében jött létre. Intézményes előrelépés volt a kecskeméti Szórakaténusz játékmúzeum létrehozása. Hasonló eredményként értékelhetjük a Csodák Palotája elnevezésű interaktív játszóházat, melyben oktatójátékokkal ismerkedhet meg a fiatalság sőt, még talán a felnőttek számára is tud sok újat nyújtani. Más típusú szolgáltatást nyújt a Mikkamakka játszóház, melyben a gyerekek közvetlen játszás során ismerkedhetnek meg az egyes játékokkal. A gyermekirodalmat, a játékos könyveket klasszikusan ugyan nem nevezhetjük játékszereknek, mégis közvetett, sőt legtöbbször direkt módon kapcsolódnak a játék témakörhöz, ezért a hatásukat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Közvetlenül visszahatnak a játékos kedvre, azt gerjesztik, ugyanúgy segítenek a szocializációban, az oktatásban, a kikapcsolódásban és szórakozásban. Két kérdés merülhet fel ezzel kapcsolatban, milyen mértékben változott a gyerekirodalom a század során valamint megváltozott-e a játékeszközök és a könyvek aránya, betöltött szerepük a gyermekek életében? Utóbbi esetben gondolunk itt akár a rájuk fordított idő relatív mennyiségére, az anyagi ráfordítás mértékére végül a gyakorolt hatásukra. Ilyen oldalról közelítve messze nem lehetünk elégedettek, pedig a kivitelül és tartalmuk rengeteget fejlődött. Az elmúlt 10-15 év ismét új csavart hozott a játékok, a játszás területén. Már a csapból is műveltségi játék, szellemi vetélkedő folyik. A kérdés-felelet játékok, vagy gyakran használt kifejezéssel élve a kvízjátékok, a televíziós csatornák alapvető - és mondjuk ki, igen népszerű - formáját jelentik, mind a mai napig. Kisebb
