Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Sáry István: A Győr város óvodái a

1875 januárjában a Győr városi és megyei Kisdedvédegylet egy ún. emlékiratot intézett a város vezetőségéhez, melyben gyermekkert felállításához kért segítséget. A gyermekkert részére szükség lenne egy olyan épületre, mely 1 előszobából, 1 játszóteremből és 1 munkateremből áll, s ahhoz tágad udvar és kert csatlakozik. A foglalkozások a következőket foglalnák magukban: Fröbel-féle labdajáték, teke, henger és kockajáték. A munkaszerű foglalkozásokból: építés, táblarakás, vesszőkből alakítás, fonalmunka, rajzolás, papírfuzés, papírhajtogatás, agyagmintázás, gyöngyfűzés és kertészkedés. A hagyományos anyagból: beszéd- és értelemgyakorlat, erkölcsi elbeszélések, versek, dalok, imák. A foglalkozásokhoz a következő eszközök beszerzésére lenne szükség; játékokból: gumilabdák, fagolyók, tekék, nagyobb kockák, bábok. Munkaeszközökből: Fröbel-féle tárgyak gyűjteménye, kis méretű ásók, lapátok, gereblyék, bádog öntözőkannák és szemléltető eszközök. A foglalkozásokat okleveles gyermekkertésznő vezetné.

85 Pénzügyi nehézségek miatt a terv nem valósulhatott meg. A Kisdedvédegylet 1878-ban kizárólag saját erőből hozott létre egy gyermekkertet, melyben 500 Ft évi fizetéssel okleveles gyermekkertésznőt és 216 Ft évi fizetéssel dadát alkalmazott. A Kisdedvédegylet 1880 június 24-én az egylet alelnöknője és Kiss Emma gyermekkertésznő között felmerült nézeteltérés kivizsgálása és felszámolása céljából rendkívüli közgyűlést hívott össze. A közgyűlés a megejtett vizsgálat után „Kiss Emma kisasszony részére a kisdedek iránti gyengéd figyelme, szakavatottsága és sikeres ügyködéséért teljes bizalmat és elismerést szavazott."

86 Ezt követően a vezetőség újjáválasztására és az alapszabályok módosítására került sor. A Kisdedvédegylet a Fröbel gyermekkert gondozása mellett mindent elkövetett, hogy Újváros legszegényebb részén az ún. „cigánylaposon" óvoda létesüljön. Az intézetet 1887-ben sikerült létrehozni, melyről Vargyas Endre tanfelügyelő a következő év decemberében kelt jelentésében a következőket írta: „Az intézet berendezése és a kisdedek foglalkoztatásánál követett módszert megfelel ezen intézet üdvös céljának, mely szerint az a szegénysorú szülők gyermekei számára a nappali órákban — míg a szülők kenyerük keresésével vannak elfoglalva — biztos menhelyül szolgáljon."

87 A következő időszakban az óvodai nevelésben az 1891. évi óvodai törvény hozott változást. A törvény végrehajtásáról szóló 44.000/1892. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet mellékleteiben pontosan meghatározta az óvodai foglalkozások rendjét és az óvodák, valamint a menedékházak felszerelését. A rendelet a hagyományos és a Fröbel-rendszerű foglalkozások ötvözetéből alakított ki egységes rendszert. A hagyományos foglalkozások körébe tartozott: az ima, beszéd- és értelemgyakorlat, az értelem, kedély fejlesztéséhez szükséges beszédgyakorlatok, szórakoztató és nevelő játékok, ének. A munkaszerű foglalkozások foglalták magukban a Fröbel-féle rendszert. Új anyagként került az új óvodai nevelésbe a jó testtartást és a mozgási ügyességet fejlesztő testgyakorlat, valamint a nemzetiségi gyermekeknek a magyar nyelv ismeretébe történő bevezetése. 85 Győri Közlöny 1875. évf. 34. sz. 1875. április 29. Vargyas Endre: Tegyünk Újváros érdekében is c. cikke. 86 Győr város tanácsának iratai 308/1882.kgy. sz. IX. 1882/434. 87 Uo.