Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Aradi Gábor: Népszerű játékok és szenvedélyes játékosok Tolna megyében a

három, esetleg négy azonos figurája volt. A számok és figurák egymáshoz illesztése alapján lehet többek között hármas ferbli (három lap egy színből), négyes ferbli (négy lap egy színből). A négyes ferblit nevezik bandának vagy dunának. Azt a formációt, mely mégy különböző színből négy egymás után következő értékű kártyából állt, girigárénak nevezték. Ezen belül kialakulhatott még kis és nagy girigáré a lapok értékétől és színétől függően. Huszonegyes. Igen elterjedt hazárdjáték, (napjainkban is) melyet magyar kártyávaljátszanak. A bankár ellen általában 5-6 játékos játszik. A játék lényege, hogy a lapok értéke elérje a huszonegyet, vagy minél közelebb kerüljön ehhez az számhoz. Az a játékos, akinek kezében lévő lapok értéke magasabb 21-nél, vesztett, de szerencsés esetben, blöffölés esetén elnyerhette a tétek során összegyűlt pénzt. Huszonegynél magasabb értékkel csak akkor lehetett nyerni, ha a lapkombináció két ászból állt. Ennek értéke 22. A játék során a játékosok többször licitálhatnak. Lansquenet. Francia szó. Lanskné-nak kell ejteni. Az első jelentése landsknecht, német zsoldos (XV.-XVI. század). A szó második jelentése alatt találjuk meg a kártyajátékra való utalást. Ugyanez a kifejezés jelenthette magát azt a helyet, ahol ezt a játékot űzték, Lansquenet-szoba. Régi német kártyajáték, mely a Révai lexikon szerint még a XX. század elején is mindenfelé szívesen játszották, francia vagy magyar kártyával. A játékosok száma a bankoson kívül tetszőleges lehetett. Minden egyes játékban más volt a bankos. Az összekevert és elemelt kártyacsomagból a bankos a legfelső lapot maga elé tette balra, a következő lapot jobbra. A játékosok a bank erejéig emelték a tétet. Ha befejeződött a tétek emelése; a bankos mindaddig felfordított egy újabb lapot és az asztal közepére tette, amíg a felfordított lap a bankos vagy valamelyik játékos lapjával meg nem egyezett. Hasonlóság esetén a játék megállt. A nyeremény azé lett, akinek a lapjával megegyezett a felütött, középre dobott lap. Makaó. Sokban hasonlít a lansquenet-hzz. 52 lapos francia kártyával hárman játszák. A három játékos közül egynek bankosnak kell lenni. Ebben a játékban a figurás lapoknak nincs értékük, csak a számmal illetve a jellel ellátottaknak vannak, ami megegyezik a számmal. A bankos mindenkinek oszt egy vagy két lapot. A sajátját megnézi. Abban az esetben, ha „kis slágere" azaz nyolcasa, vagy „nagy slágere", azaz kilencese van, felüti kártyáját. Ezeket összehasonlítja a játékosok lapjaival. Akinek ugyanannyi értékű lapja van; tétjének felét, akinek kevesebb értékű lapjai vannak az egész általa rakott tétet elveszti. Ha sem a bankosnak, sem a játékosoknak nincs „slágere ", akkor a bank mindenkinek oszt még egy lapot. Máriás. Ez, a korszakban nem tiltott szerencsejátéknak minősülő kártyajáték a legelterjedtebb ilyen jellegű játékok egyike volt. Az elnevezés a francia mariage (=házasság) szóból származott. A játékot kettő vagy négy fő játszotta magyar kártyával. A játékosok számától függően több variáció lehetett. Négy fő esetén, például kereszt- és hívó máriást játszhattak. Az elsőnél a szemben ülő két játékos egy csapatot alkotott, mig a másodiknál az egy hívó játékossal állt szemben a társaság maradék három tagja. A játék célja minél több tízes és ász szerzése volt. Preferánsz. Kártyajáték, melyet 3 játékos játszik 32 lapos magyar kártyával. Az lehetett a nyertes, aki az általa előre bemondott aduszínből hat ütést meg tudott