Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Sáry István: A Győr város óvodái a

Az apácák vezetése alatt álló óvodát télen 80, nyáron 110-150 gyermek látogatta. A tandíj havi 30 krajcár volt, a szegények ingyen részesültek nevelésben. E városrész óvodai gondjait jelentős mértékben csökkentette a Honvéd utcában 1898-ban megnyílt gyermekmenhely. Szabadhegy városrészben csak a század végére sikerült az óvodáskorúak neveléséről gondoskodni. 1891-ben e városrészben 85 óvodaköteles gyermeket írtak össze. Ezek közül csak a gazdálkodók, értelmiségiek gyermekei jártak rendszeresen óvodába. A többséget kitevő napszámos szülők gyermekei csak a téli hónapokban látogatták a belvárosi, vagy a nádorvárosi óvodát. A gondokon az un. városház épületéből kialakított ingyenes gyermekmenhely enyhített.

68 A Belvárosban a Győr városi és megyei Kisdedvédegylet 1878-ban egy Fröbelféle gyermekkertet állított fel 3-7 éves korú gyermekek részére. Az intézetben az első évben 82, 1882-ben 67 volt a beiratkozottak száma.

69 A Belvárosban bérelt épületben egy 7,30x5,50 m és egy 5,50x5,10 m-es helyiség, valamint kisebb kert állt az óvoda rendelkezésére.

70 Az óvodások az alapszabály szerinti 10 % kivételével 1 Ft beíratási és 1 Ft havi tandíjat fizettek. A gyermekkert az 1891. évi felmérés szerint 85 gyermek befogadására volt alkalmas. Az intézet látogatottsága az 1890es években fokozatosan csökkent. 1892-ben mindössze 36 gyermek iratkozott be az intézetbe. Anyagi nehézségek miatt a gyermekkert 1897-ben beszüntette működését. Az 189l-es felmérés idején az Orsolyák is tartottak fenn egy óvodát, mely 100 gyermek befogadására volt alkalmas.

71 1898-ban a rendházban történt építkezések miatt az intézet ideiglenesen szünetelt, majd az 1898/99. tanévben a város segélyezése mellett ismét beindultak a foglalkozások. Egy 1898. február 17-i jelentés szerint a Belvárosban 512 óvodás korú gyermek volt, akik közül 171 gyermek látogatta a Bisinger óvodát. A többiek házi gondozásban részesültek, illetve a szegény munkás és napszámos szülők gyermekei közül többen nem jártak óvodába.

72 1897-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a megszűnt Fröbel gyermekkert helyett a Belvárosban egy községi jellegű óvoda felállítását rendelte el. A tanács az alábbi indokokra hivatkozva igyekezett megszabadulni a kötelezettségétől: „Az említett három városrész (Belváros) ugyanis magában foglalván a város jobbmodú lakosságát, a kisdedek túlnyomó nagy része a család körében gondoztatik magánkisdedóvónők és gyermekdajkák felügyelete mellett, — a többiek pedig a Bisinger-féle alapítványi kisdedóvodában elférnek."

73 A minisztérium 2 év haladékot adott a községi óvoda felállítására, melyre végül is nem került sor, mert városi segéllyel 1898-ban megnyílt az Orsolya óvoda. 08 Uo. 69 Uo. 70 Uo. 71 Uo. 72 Uo. Győr város tanácsának iratai 908/1882. kgy. sz. 73 Uo. Győr város közigazgatási bizottságának iratai V.l 892/5.sz.