Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Sáry István: A Győr város óvodái a

A kisdedvédegylet az óvoda részére a Zúgó utcában vett egy házat. A tanács utólag hozzájárult a vételhez azzal a kikötéssel, hogy az épület karbantartásáról az egylet köteles gondoskodni. A következő évben Mocsári Gergő elnök arról tájékoztatta a várost, hogy a kisdedvédegylet a „cigánylaposon" száz gyermekről gondoskodik s ezek befogadására a vásárolt épületet kénytelenek voltak megnagyobbítani. Az elnök hivatkozott arra, hogy az óvodát közadakozásból tartják fenn, ezért kérte a városi hatóságot, hogy az 1882. évi közgyűlési határozatnak megfelelően 200 Ft segélyt folyósítson.

50 A közgyűlés tekintetbe véve „a cigánylaposi óvoda közhasznú és a legszegényebb városrészben a kisdednevelésre kétségbevonhatatlan áldásos működését", az igényelt támogatást megszavazta.

51 A város óvodaügyének további alakulására az 1891. évi óvodai törvény gyakorolt rendkívüli hatást, mely kötelezően rendelte el óvodák létesítését mindazon törvényhatósági városokban, ahol legalább 40 olyan óvodáskorú gyermek van, akik a meglévő óvodákban nem helyezhetők el. Az ún. községi óvodák igazgatását és közvetlen felügyeletét az 1891. évi XV. tc. a képviselőtestület tagjaiból választott 5 tagú felügyelőbizottságra ruházta. Az állami felügyeletet a tanfelügyelő gyakorolta.

52 A törvény végrehajtásáról szóló 1892. évi 44 000 sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet kötelezte a polgári hatóságokat a 3-6 éves korú gyermekek összeírására és az óvodakötelezettség betartására. Ezenkívül részletesen szabályozta az óvodák felállítására, fenntartására, felszerelésére vonatkozó hatósági kötelezettségeket. Győrött a közigazgatási bizottság még 1891-ben kiküldött egy választmányt a működő óvodák felülvizsgálatára, mely 1892 januárjában terjesztette bejelentését. Az adott időben Győrött a következő óvodák működtek: a Belvárosban: a Bisinger alapítványi óvoda, Orsolya óvoda, Fröbel gyermekkert; Újvárosban: a Rác utcai óvoda (Bálint Mihály u.), Zúgó utcai óvoda; Nádorvárosban az apácák vezetése alatt álló óvoda.

53 Az óvodai ellátottság felmérésével párhuzamosan került sor a 3-6 éves gyermekek összeírására, mely szerint az 1130 óvodaköteles közül 395 gyermek nem részesült óvodai nevelésben.

54 A nyilvánosságra hozott adatok alapján most már törvény kötelezte a városi hatóságot a szükségleteknek megfelelő óvodák felállítására, illetőleg a régiek bővítésére. Az óvodákról szóló törvény életbelépése után a város közgyűlése 1894. augusztus 9-i ülésén foglalkozott első ízben az óvodai viszonyok rendezésének kérdésével. A tanács javaslatára az egyes városrészekben gyermekmenhelyek felállítására hoztak határozatot. Eszerint Újvárosban létesítendő egy második gyermekmenhely. A működő óvoda részére épület-átalakítást kell végezni, Nádorvárosban a Lóvonatú utcában (Honvéd utca) egy új épületet kell emelni és Szabadhegyen a város gazdasági épületét kell átalakítani. 50 Uo. 837/1888. sz. I. 1887/113. 51 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 160/1888. sz. 52 Magyar Törvénytár 1891:XV. tc. 53 GYVL Győr város közigazgatási bizottságának iratai V.1891/5. 54 Uo. 1892. január 20.