Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Sáry István: A Győr város óvodái a

nek.

33 Kövessy felügyelő a következő években a fenntartási költségek biztosítása mellett kitartó szorgalommal munkálkodott azon, hogy az óvoda a Bisinger alapítványi épületbe visszakerüljön. 1861 júniusában a közgyűlés segítségét kérte az épület megszerzéséhez. Javasolta, hogy a már városi kezelésben lévő belvárosi óvoda épületének homlokzatát „Városi nyilvános óvoda" felirattal lássák el. Kérte, hogy az óvodatanítói állást a jövőben pályázat útján töltsék be, azonban Magvassy Mihályt, aki dicsérettel vezette az intézetet az „új tanrendszer behozataláig" hagyják meg állásában. A közgyűlés azonnal intézkedett és utasította a gazdasági választmányt, hogy a Duna utcai ház jobboldali részét (itt működött a tanítóképző) adja át az óvoda részére s a Wölfl-féle ház bérletét mondja fel. Ezenkívül határozat született Újvárosban egy városi kezelésben lévő óvoda felállítására.

34 Az utóbbi ügyben a gazdasági választmány a nevelésügyi választmányt kérte fel javaslat kidolgozására. A nevelésügyi választmány közölte a tanáccsal, hogy az óvodát csak a város házi pénztárából lehet felállítani. Javasolták, hogy az óvodatanító évi fizetését - a lakás biztosításán kívül - 300 Ft-ban, a segédnevelő évi díját 100 Ft-ban s a havi tandíjat — a szegények kivételével —- 30 krajcárban állapítsák meg. A választmány tagjai a Rác u. 98. sz. (ma Bálint Mihály u.) alatt egy kétszobás, kertes épületet is találtak, melyet tulajdonosa évi 180 Ft bérletért bocsátana az óvoda rendelkezésére.

35 A közgyűlés elfogadta az ajánlatot és határozatot hozott az újvárosi óvoda megnyitására.

36 A közgyűlés a belvárosi óvoda helyzetét is szerette volna véglegesen rendezni, ezért 1861. augusztus 19-i ülésén egy választmányt bízott meg a Bisinger alapítvány felhasználási lehetőségeinek a vizsgálatával. A hagyományozó ugyanis kikötötte, hogy a tőkét és a kamatait addig nem szabad más célra felhasználni, míg a végrendeletben meghatározott intézmények fel nem épülnek. Ezek sorrendje a következő: dologház abban elhelyezendő óvoda és aggok háza. A választmány megállapította, hogy a megnevezett intézmények létrehozásához a jelenlegi alaptőke s annak tőkésített kamatai nem elegendők. Kifogásolták, hogy a város a végrendelet ellenére a belvárosi óvoda fenntartására 1861-ben az alapítványból már 700 Ft-ot utalványozott. Kérték, hogy a felhasznált összeget a város házipénztára térítse meg. A közgyűlés úgy döntött, hogy a belvárosi óvoda kiadásait az alapítványból, az újvárosi óvodáét a házipénztárból fedezi. Az óvodák városi kezelésbe kerülése után a felügyeletet 1861 októberétől Kövessy Ferenctől a nevelésügyi választmány vette át. 7 A városban működő óvodák elhelyezése, fenntartása és felügyelete tekintetében a következő években nem történik változás. Az 1867-es kiegyezés után elsősorban a polgári igényeknek megfelelő népiskolai viszonyok rendezésére irányul a figyelem. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter az ország egész lakosságát mozgósítja az ügy érdekében, melynek hatására már az első évben is mutatkozik bizonyos előrelépés. Eötvös a közokta33 Uo. 353/1859. sz. II. 1859/25. 34 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 782/1861. sz. 1861. június 19. 35 Uo. Győr város tanácsának iratai 782, 1010/1861. kgy. II. 1861/14. 36 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1010/1861. sz. 37 Uo. 1070/1861. sz. 1861. augusztus 19.