Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)
Sáry István: A Győr város óvodái a
Kövessy felügyelő 1849. június 18-án adta be a városi tanácsnak az óvoda 1848 májusától 1849. március 31-ig vezetett számadását, mely szerint a kifizetések eszközlése után mindössze 5 Ft 48 krajcár maradt. Egyben közölte, hogy a császári csapatok bejövetele után Magvassy Mihály óvodatanító Pestre távozott s azóta annak felesége és fia foglalkoznak az óvodásokkal. Az óvoda további sorsára vonatkozóan a közgyűlés intézkedését kérte. A közgyűlés 1849. július 14-i határozatával az óvoda működését felfüggesztette. A maradványösszeget Magvassy feleségének utalták ki. Magvassyné hivatkozva 6 kiskorú gyermekére kérte a közgyűlést, hogy az óvodai foglalkozásokat októbertől ismét engedélyezzék. Kérését nem teljesítették, de hozzájárultak ahhoz, hogy a család az óvodához tartozó lakásban továbbra is bennmaradhasson. 23 1849 nyarán az iskolák katonai célra történt igénybevétele miatt a tanítás szeptember, október hónapokban szünetelt. A polgármester kérésére Balogh Kornél királyi biztos november 1-től engedélyezte az iskolák megnyitását, melyeket bérházakban helyeztek el. Az óvodáról nem történt intézkedés. 24 Az abszolutizmus idején, 1856-ig az óvodaügyben sem egyéni, sem hatósági kezdeményezésre nem került sor. Közben Magvassy visszatért Győrbe, s 1856 májusában gyűjtés útján sikerült egy magánintézetet megnyitnia. Óvodáját 200 Ft évi bérért Wölf Józsefhé Alsó Duna utcai (Czuczor Gergely u.) házában helyezte el. 25 Az óvoda megnyitása után a városi tanács ismét Kövessy Ferencet nevezte ki óvoda-felügyelőül, hivatkozva közmegelégedéssel végzett korábbi tevékenységé26 re. A megyehatóság engedélye alapján már működött Magvassy magánintézete, amikor a városi tanács különböző bizottságai egy városi óvoda felállításáról tárgyaltak. Az alapítványi választmány kétségbe vonta Magvassy óvodatanítói képességét s az új óvodát apácákra kívánta bízni. Álláspontjukban Bisinger József végrendeletére támaszkodtak, mely szerint a felállítandó alapítványi óvodában óvónőket kell alkalmazni. Ha a végrendelettől eltérően kerülne sor óvoda létesítésére, azt a szegény sorsú lakosság számára valamelyik külvárosban kell megnyitni s Magvassy mellőzésével egy alkalmas tanítóra bízni. A tanács a város pénzügyi gondjai miatt nem tudott döntést hozni az ügyben s végül is jobbnak látta, ha a működő intézetet támogatja. Kövessy felügyelő 1857. május 7-én adta be első jelentését Magvassy óvodájáról. Ebben kérte a tanácsot, hogy a művelődést minden eszközzel segítse elő. Hivatkozott arra, hogy az ország számos városában működik már óvoda, melyek nagyon szükséges előkészítő intézményei az iskolai nevelésnek. Közölte, hogy a fennálló óvodát adakozásokból tartják fenn. Eddig 215 személy 263 Ft-tal járult hozzá a fenntartás költségeihez, s a városi hatóság a Bisinger alapítványból 200 Ft-ot biztosított házbérletre. Kövessy kérte a várostól, hogy az óvoda részére adja meg azt a támogatást, melyet az 1849 előtt élvezett. A tanács határozatában kijelentette, hogy a jelenlegi magánintézet a Bisinger alapból lénye23 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1577/1849. sz. 1849. július 14. 24 Uo. 1445/1849. sz. 1849. október 20. 25 Uo. Győr város tanácsának iratai 415/1857. sz. 26 Uo. Győr város tanácsának jegyzőkönyve 1253/1856. sz.
