Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Sáry István: A Győr város óvodái a

sokszor a legnagyobb veszedelemnek kitéve hagyni kénytelenek." Ilyen körülmények között veszélyeztetve van a gyermek a többé ki nem irtható henyélési vágy kifejlődése által s veszélyeztetve van egész életre, melyre naponta számos szomorú példa van. Az óvoda feladata e veszélyeztetett gyermekek védelme, gyakorlati életre nevelése. A fentieken kívül e hasznos intézmény még a magyar nyelv terjesztését is előmozdítja. A felhívás elemzéséből megállapíthatjuk, hogy a hatóság a munkaerő biztosítása, szociális problémák rendezése, a gyermekek megfelelő nevelése és a hazai nyelv terjesztése szempontjából tartotta fontosnak az óvoda felállítását. A városi tanács a választmánynak az intézet fenntartására vonatkozóan előterjesztett javaslatát azzal a módosítással fogadta el, hogy a kiadásokkal terhes házi pénztár helyett a segélyezést a szegények intézete alapjának terhére oldják meg, hiszen elsősorban a szegények gyermekeinek gondozásáról van szó. 1843. február folyamán az óvodai választmány az aláírási íveken megkezdte a gyűjtést s kiadta a megrendeléseket az óvodához szükséges eszközök elkészítésére, beszerzésére. Az 1843. május 13-i ülés határozatot hozott arról, hogy az óvodavezető a bevételekről és a kiadásokról számadást köteles vezetni. Az óvodába csak a választmány elnökének tudtával és beleegyezésével lehet növendéket felvenni. Az óvodavezető az elnöknek köteles mindenről beszámolni. A választmány kérte a tanácsot, hogy az óvodatanító feladatkörére vonatkozóan adjon ki utasítást. Szakács Mihály elnök az ülésen tájékoztatta a választmány tagjait, hogy a Pesti Kisdedóvó Intézeti Egyesület titkára április 28-án válaszolt megkeresésükre s megküldte intézetük rendszabályait, a hasznos közleményeket tartalmazó évkönyvét és „Közlemények" c. folyóiratát. Több választmányi tag javaslatára további tájékozódás céljából megbízták Fehér István választmányi jegyzőt Tolna mezőváros óvodai rendszabályainak beszerzésével.

9 Az óvoda beindulására vonatkozóan csak közvetett adatok állnak rendelkezésre. Magvassy Mihálynak egy 1861-ben kelt kérvényéből tudjuk, hogy 1843. március 18-án óvodásaival köszöntötte névnapján Bisinger Józsefet, akit sikerült az óvoda támogatására megnyerni.

10 Ez bizonyítéka annak, hogy az óvoda Magvassy magánintézeteként ekkor már működött. Bisinger József 1843. április 20-án kelt végrendeletében teljes készpénz és értékpapírokból álló vagyonát Bisinger alap néven a városra hagyományozta. A városi alapítványi pénztár által kezelendő pénzösszeg kamatainak felhasználását illetően a hagyományozó úgy rendelkezett, hogy abból többek között egy dologházat kell létesíteni, melyben három helyiséget kell az óvoda számára biztosítani.

11 Az óvoda működéséről Szakács Mihály felügyelő 1843. november 24-én adta be első tájékoztató jellegű beszámolóját a városi tanácshoz. Jelentésében leírta, hogy már régóta szándékában volt az óvodáról információt adni, de az „.annyi ba8 Uo. 3126/1843. 1843. január 29. 9 Uo. 3201/1843. sz. 10 Uo. Győr város tanácsának iratai II. 4/1861. sz. Uo. Bisinger bizottság iratai 1843. április 20.