Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)
Récsei Balázs: A mindenkor nevető „Vadásziusz
megnöveli (152-171. §). Ebben a fejezetben is van néhány frivol magyarázat a találatnélküliségre: „Lecsúszott a gatyám" (168. §), „Éppen letoltam a nadrágot" (172. §). Utóbbinál nem derül ki, hogy kinek a nadrágjáról van szó. A „Nem volt gumi gyűrűm" (166. §) a beavattok számára nem a fogamzásgátlás e macerás megoldására utal, hanem a ravaszt meghúzó, a sok lövéstől kisebesedett, ujjak védelmének hiányáról. V. Fegyver és lőszerek „ ... pontosan abban a mértékben, ahogyan a fegyverek egyre inkább hatékonnyá váltak, az ember korlátokat szabott magának a vaddal szemben, hagyott is neki játékteret, hogy ne tegye túlságosan egyenlőtlenné vadász és zsákmánya viszonyát, hiszen, ha e viszony bizonyos határait áthágja, akkor a vadászat lényegi mivoltát semmisíti meg, és puszta mészárlássá, írtóhadjárattá változtatja azt. " Érdekes módon a fegyver és a lőszer, mint a balsiker oka, csak az V. fejezetbe került. Ezen belül is a laikus számára alapesetnek számító „ Csütörtököt mondott a puska" (193. §), mint ok, csak a 20. helyre nyert besorolást. A 40 paragrafusra rúgó magyarázatvariációk a fegyverművesek és lőszerkészítők hozzá nem értéséről győzhetik meg a gyanútlan olvasót (vagy a vadhúsra éhes várakozókat). Érdekes, hogy a közkeletű vadászbabonák közüli - a leejtett és elő nem került lőszer, mint a hibázás oka - nem található Fürjesey repertoárjában." Nyilvánvaló, hogy nem a fegyver értelmi képességeit, hanem méreteit kárhoztatja a „Rövid a puskám agya" (186. §) észrevétel. Ugyanígy nem jellembeli hiányosságot ostoroz a „Nagyon goromba volt a sörét" (200. §) szakszerű megfogalmazása. VI. A vad „Aki a szó szoros értelmében a mezőn belül található, s nem csak mellette van vagy az előtte elterülő látványt szemléli, az a vadon élő állat. Ha örömünket akarjuk lelni abban a felfokozott és tiszta boldogságban, amit a természethez való visszatérés jelent, akkor keresnünk kell a szilaj vaddal való találkozást, le kell ereszkednünk az ő szintjére, s üldöznünk kell, hogy versenyre hív ki bennünket, s üldözni kell. E kifinomult rítus a vadászat. " I2 A vad, mint a vadászat balsikerének oka, is külön fejezetet kapott. Ez a VI. témakör két, vadászberkekben a legklasszikusabbnak és legelterjedtebb mentségnek számító kifogással kezdődik. Ezek „Az idén nagyon erősek a nyulak" (213. §) és az „Egy lövésre 2 nyulat akartam lőni, és közzé lőttem " (215. §). Az előbbinél nem valami „kigyúrt" nyulat kell elképzelnünk, amely erőemelő versenyekre jár, és ezért nem lehet puskavégre kapni, hanem olyant, amelynek - még ha enyhe is a tél - vastag bundája és erős bőre van, melyben a sörétek nem tudtak végleges pusztítást véghez vinni. Az egyszerre két nyulat célba vevő vadásznál esetleg élhetünk a Elmélkedés 34. p. 11 Lásd a 6. sz. jegyzet hivatkozását. 12 Elmélkedés 125. p.
