Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Csekő Ernő Etetés: - itatása követ és képviselőválasztásokon

közfelkiáltással döntötték el.

9 Ez utóbbi a hangerő fokozását, kortesnóták éneklése mellett szintén nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztását követelte meg.

10 S bár nemcsak szépíróink, hanem politikusaink egy része is kritizálta, nehezményezte a tisztújítások, követválasztások kísérőjelenségeit, s több jobbító javaslat is nyilvánosságra került,

11 - adott esetben olyan is, ami csak a két világháború közt valósult meg, például a községenkénti szavazás, vagy a titkos választás

12 általánosabb volt a realitásokhoz való igazodás, mint Bezerédj István esetében is. Tolna megye kiváló liberális politikusa az 1839. évi követválasztások kapcsán középbirtokos társainak kortesköltségre való aláírásaikat - amint Augusz Antalhoz írta - becsülettel egyezőnek, sőt polgári kötelességnek tartotta „mert nem megvesztegetés, ámítás, lázítás a czél és mód, hanem egyedül a választási rendszerrel szükségképpen összekötött költségeknek pótlása"

13

. Mint, ahogy Eötvös: Falu jegyzőjében és Nagy Ignác: Tisztújításában is a realitások győzedelmeskednek a két főhős, Tengelyi jegyző és Toronyi főszolgabíró szándékai felett. Ők a szokásos kortes eszközöktől mentesen akartak küzdeni, de a szorító körülmények miatt ez nem valósulhatott meg. Következőkben a fentebb szóba került választással foglalkozunk részletesen, s nem csak azért mert szűkebb pátriámhoz kapcsolódik, hanem azért is, mert 1839-1840-ben Tolnában országos viszonylatban is egyedülállóan kiélezett és elkeseredett választás folyt. Ennek valószínűsíthető okai az udvar erőteljesebb, sok esetben leplezetlen fellépése (ld. Lovassy-per, Kossuth-per) következtében elmérgesedett országos politikai helyzet, a megye kiegyenlített politikai viszonyai, és az 1836. évi tisztújításkor - amely tíz év után a konzervatívok előretörését hozta esett személyes sérelmek voltak.

14 Az 1839-1840-es országgyűlést megelőzően két, majd az országgyűlés ideje alatt egy újabb követválasztó gyűlést tartottak a megyében, de a követek személyét további közgyűlések történései is befolyásolták, attól függően, hogy a reformerek vagy a konzervatívok kerültek többségbe. E politikai helyzet, amely egé9 Degré Alajos: Szavazási rend... 124-126, 129. p. 10 Szabó Dániel: Kortesdalok (avagy a választás, mint a poéták paradicsoma). In: Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. Szerk.: Somogyi Éva. Budapest, 1991.229. p. 11 Pl. Kossuth Lajos: Tisztválasztás. In: Pesti Hírlap 1841. július 31.; Wesselényi Miklós: Nemzeti korállapot. In: Pesti Hirlapl843. június 15.-július 16. 12 Nézetek és javaslatok a megyei tisztújítás, követválasztás, tanácskozások és kicsapongások tárgyában. Honjavító, Pozsony, 1844. 3-4, 7-8 p. 13 Bodnár István-Gárdonyi Albert: Bezerédj István (1796-1856) I-II. köt. Magyar történeti életrajzok sorozat, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1920. II. kötet 59. p. 14 Csapó Mária: Tolna megye a reformkori politikai küzdelmekben. Értekezések a történeti tudományok köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. 18-92. p.; Dr. Braun Sándorné: Tolna vármegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) In: Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII., Szerk.: K. Balog János, Tolna Megyei Tanács Levéltára, Szekszárd, 1978. 135-136, 146-154. p.