Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Katona Csaba: A szórakozás legális és illegális formái Balatonfüreden...

kapcsolatban érdemes ismét Széchenyi Istvánhoz „fordulni". Igencsak elgondolkodtató, hogy a gróf milyen érvvel igyekezett bizonyítani a balatoni gőzhajózás beindításához szükséges tőke összegének csekély voltát: „Hiszen csak Füreden, egy nyaratszaka is több pénz vettetik ki és pazaroltatik el ész-, idő-, egészség- és erény-ölő legnemtelenebb szerencsejátékra, mint a mennyi a kérdéses vállalat életbeléptetésére szükséges volna."

15 A szerencsevadász, krakéler elemek jelenléte bizony letagadhatatlan volt.

16 Fiáth Ferenc naplója segítségével a kétes egzisztenciák fürdői életvitelére konkrét — szinte Rejtő Jenő-i — példát is hozhatunk: „Fehérvárit az íróasztalom mellett ültem, midőn betoppant Oszlányi, kit mint dandyt győri jurista koromból ismertem. {...} Elbeszélte, {...} hogy Bécsből ment Pestre, s Bicskén {...} meghált, de magánszobát már nem kapván, kénytelen volt egy más utassal egy szobában hálni, s hogy midőn felébredt, az utas már rég odább állott, de elvitte tárczáját is. Azért jött hát hozzám, hogy adjak neki 100 forintot kölcsön, hogy tovább utazhassák. {...} Pár nap múlva Füredre mentem, kit látok a macaó-asztalánál? — Oszlányi urat. Nem szóltam hozzá: később megtudtam, hogy hetek óta itt van s játszik."

17 Végezetül nem maradhat említés nélkül, hogy Füreden afféle vezéralakja is volt a nem egyszer mértéktelen dorbézolásoknak Bizay Mihály személyében, aki 1872-ben az azévi furdőlistán öntudatosan jelölte meg mint foglalkozását az Eötvös Károly és Krúdy révén ismertté vált „nemzet Bárója" titulust.

18 Állandó lakhelyeként Pestet jelölte meg, „tevékenységéről" idézzük Ágai Adolfot: „A tavasz déli óráin ott feszített a belvárosi korzón, harsány beszéddel köszöngetve jobbra-balra, „pát" legyintve elegántossan meghajlított kezével s bizalmasan integetve valamely hintóba, főképen ha nem ült benne senki. Könnyebb volt elképzelni a Váczi-utczát a nagy Kristóf — Füredet a Balaton-tava — mint ezt a kis pontját a földnek Bizay nélkül." {...} Működésének főterét {...} B.-Füred szolgáltatá. {...} A betegekről Ecsy fürdő-igazgató, az egészségesekről, s ezek voltak nagy többségben, a nemzet bárója gondoskodott. Ő volt ezenkívül a főszállásmester, ő a füredi szerelmes levelek postamestere, ő a csöndes „nemzeti színjáték" igazgatója s a tombolának állandó főnyertese. {...} Amint lehanyatlott a nap Füreden, legott felkelt Pesten. O avatta fel a Váczi-utczának őszi szezonját. {...} A francziát, olaszt kábító gyorsasággal hadarta, mindegyiket a maga természetes fonetikájával, ugy, hogy a távolabb álló valónak vélte. {...} Sokban hasonlított Falstaff Jankóhoz: épp oly henczegő, ha ellenállásra nem talált, épp oly gyáva, ha az ember keményen a szeme közé nézett. Hazug, léha, de ötletes. Az akkori Magyarország udvari bolondja." 15 Széchenyi i. m. 30-31. p. 16 „Tény, hogy a hamiskártyázás mellett virágzott a titkos és kevésbé titkos prostitúció, amelynek folyományaként a gyógyulást keresők nemegyszer betegebben távoztak, mint ahogy érkeztek." Petneki Áron: Múzsák szabadságon. Az idő múlatásának kultúrtörténete a magyarországi fürdőhelyeken (1815-1848) = Helikon, 1991 / 12. 245. p. 17 Fiáth Ferenc: Életem és Élményeim. Budapest, 1878. 195-196. p. 18 Országos Széchényi Könyvtár P. 28.124/1872. 2. szám